Magyarország kátyúba került, amelyből ki kell mozdulnunk, mondta a parlamentben napirend előtti felszólalásában Kóka János, a tisztázatlan jogi helyzetű SZDSZ elnöke és frakcióvezetője. Meglátása szerint a Gyurcsány-féle „reformstop” vezetett oda, hogy az OECD és más nemzetközi hitelminősítő intézetek leminősítették hazánk gazdasági teljesítményét. „Álljanak össze ezek az intések egyetlen felkiáltójellé” – fogalmazott, majd közölte: a miniszterelnöknek kell véget vetnie a „dermedtségnek”. Úgy véli, hogy ez azzal sikerülhet, ha a kormány a tervezettnél is szigorúbb lesz a költségvetés átalakításánál, és bővíti az adófizetők táborát. Amennyiben leállnak a reformok, újabb megszorítások lesznek – fogalmazott.
Fotó: Éberling András
A Gyurcsány-kormány korábbi gazdasági és közlekedési minisztere kijelentette: az 1988-as adóreform 20 éves évfordulóján méltó lenne véghezvinni egy valódi közteherviselést biztosító átalakítást. A csalással az SZDSZ elnökévé választott Kóka szerint erre azért van szükség, mert „nem engedhető meg, hogy az állam elszívja a piac pénzét és idejét, valamint azt, hogy ne alakuljon ki piacellenesség”. Zárszavában Kóka azt mondta: a szocialistáknak egy konszenzusos, írországihoz hasonló reformprogramhoz nem a szabad demokratákat kell megnyerniük partnerül, hanem minden parlamenti pártot.
A kormány részéről senki nem reagált Kóka felszólalására.
Dávid: A koalíciós pártok becsapják az embereket
Dávid Ibolya felszólalásában koalíciós színjátéknak nevezve az MSZP és az SZDSZ között történteket azt mondta, a választópolgárok joggal hiszik, hogy a koalíciós pártok becsapják őket. Az SZDSZ úgy akar ellenzéki lenni, hogy közben kormánypárti marad – fogalmazott az MDF elnöke, majd hozzátette: liberális politikusok korábban arról beszéltek, nem engedik összeomlani a kormányt, nem akarnak előrehozott választást, illetve fontosnak tartják, hogy az SZDSZ által delegált felügyelő bizottsági és igazgatótanácsi tagok a helyükön maradhassanak. Kuncze Gábornak címezve szavait a demokrata fórum politikusa nehezményezte, hogy a liberális párt korábbi elnöke közölte: nyilvánosságra hozza jegyzeteit a kormányülésekről.
Dávid Ibolya felszólalásában elmondta: az MDF arra szólítja fel a kormányt, hogy a nyilvánosság előtt történjen a szabad demokrata miniszterek által vezetett tárcák átadás-átvétele, legyen nyilvános kimutatás e minisztériumok pénzügyi helyzetéről, pályázatairól, szerződéseiről. Az MDF elnökének felszólalására Kuncze Gábor személyes érintettség okán válaszolhatott. Úgy fogalmazott: nem helyes, ha valakik az SZDSZ-t akarják bűnbaknak kikiáltani. Nem kedvelem, ha valakinek akkor jön meg az esze, amikor különösebb tétje nincs, és akkor nem használja, amikor kellene – mondta Kuncze Gábor, Dávid Ibolya korábbi igazságügy-miniszterségére utalva. A politikus hozzátette: tudja, mit kell mondania, és nem mások által megírt beszédeket szokott felolvasni.
Ugyancsak napirend előtt Szabó Vilmos (MSZP) a múlt heti bukaresti NATO-csúcs eredményeiről beszélt. A szocialista képviselő úgy összegzett: a csúcstalálkozón a tagállamok a békés Koszovó támogatása mellett foglaltak állást. A bővítésről szólva Szabó Vilmos elmondta, hogy végül Albániát és Horvátországot vették fel a szövetségbe, míg Ukrajna és Grúzia jövőbeni felvételének tekintetében teljes az egyetértés. Az MSZP képviselője szerint a NATO-csúcstalálkozón történtek Magyarország érdekeit szolgálják. Az elhangzottakra reagálva Szekeres Imre honvédelmi miniszter azt mondta, először került sor olyan NATO-csúcsra, ahol nem volt minden kérdés eldöntve. Mint hozzátette, a csúcstalálkozón a legfontosabb célok teljesültek, ám jelentős viták voltak a bővítés tekintetében: három ország közül csak kettő – Albánia és Horvátország – lett tag, a Macedóniáról szóló névvitában nem sikerült kompromisszumot kötni. A honvédelmi tárca vezetője kitért arra: Magyarország szempontjából a legfontosabb Horvátország felvétele, így kettő kivételével olyan államok veszik körül az országot, amelyek vagy NATO- vagy EU-tagok.
