A készülő pálinkatörvénnyel kapcsolatban Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere elmondta: azért van szükség a pálinkával kapcsolatos törvényi szabályozására, mert május 1-jétől hatályba lép az unió szeszesital-rendelete. Ebben pedig a pálinka a korábbi magyar kéréstől eltérően nemcsak névhasználatbeli eltérést jelent majd a többi szeszesitaltól, hanem az unió a pálinkát úgynevezett földrajzi árujelző oltalom alá helyezte.
Így nemcsak a pálinka minőségét és előállítási módját lehet szigorúan meghatározni, hanem a pálinka minőségén a nemzetállamnak, azaz Magyarországnak intézményesen kell őrködnie. A szakember szerint ezért szükséges a pálinkatörvény megalkotása és elfogadása.
Jelenleg Magyarországon évente mintegy egymillió hektoliterfoknyi pálinka kerül kereskedelmi forgalomba (egy hektoliterfok egyenlő egy liter 100 százalékos szesztartalmú pálinkával). Így Magyarországon évente mintegy 2,5 millió hektoliter 40 százalékos szesztartalmú pálinka kerül az üzletekbe hozzávetőlegesen. Emellett saját fogyasztásra még további, mintegy 4,5–6,0 millió hektoliterfoknyi úgynevezett bérfőzött pálinka is készül az országban.
A honatyák elhalasztották a tárgysorozatba vételről való döntést, a termeléstől elválasztott támogatás jogosultságáról szóló törvényjavaslatról, amelyet Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke önálló képviselői indítványként terjesztett elő.
A halasztás oka az volt, hogy a kérdéskört a képviselők meg tudják vitatni egymás között, és egyeztetni tudják álláspontjaikat. Ezzel a képviselők egyetértettek Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnökének azon ügyrendi indítványával, hogy a döntést e törvényjavaslatról halasszák a testület következő ülésére.
A törvényjavaslat lényege az volt, hogy amennyiben Magyarország a jövő évben áttér az úgynevezett farmalakú mezőgazdasági támogatási rendszerre, az SPS-re, úgy a támogatási jogosultság ne válhasson el a földtulajdontól.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.