Retrotárlat nyílik Ebesen + Képek

Szerdán nyílik az ország első retrokiállítása a Debrecen mellett található Ebesen, a Széchényi Ferenc Tájmúzeumban. A több ezer tételből, az előző rendszer már-már kultikus tárgyaiból, söröscímkéiből, plakátjaiból álló anyag része Dalnoky Ferenc eleddig garázsokban tárolt életérzés-gyűjteményének. A Dalnoky csupán álnév, az Ebesen élő Deák Ferenc vállalkozó, egy hajdúszoboszlói rádió volt tulajdonosa korábban sikerkönyvet írt alkotói nevén, hiszen már akkor sem kívánt „a haza bölcsének” nyomába lépni. A Homokkerti capriccióból mára Tímár Péter filmrendező írt forgatókönyvet, rövidesen a filmvásznon is találkozhatunk a volt rendszer szürke hőseivel. A könyv világa szerdától megelevenedik az ebesi múzeum kiállításán.

Varga Attila
2008. 04. 29. 9:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Deák Ferenc 1964-ben született Debrecenben, s gyermekkorában a Homokkert nevű városrészben élt. Rettegve nézte a Videoton gyártmányú Fortuna televízión, hogyan gyilkolja le a Kloss kapitány néven elhíresült Stanislaw Mikulski a németeket. Ilyenkor kinyitották az ablakot, hogy a fuvallat mielőbb kivigye a reggeli lecsó szagát, amely olyan erős volt, hogy szinte rá lehetett könyökölni. Ilyen és ehhez hasonló élményeket fogalmazott meg 2006-ban kiadott, Homokkerti capriccio című könyvében Dalnoky Ferenc, s szürke hősként feltűnik Lada bácsi, aki egy 1200-as Zsiguli boldog tulajdonosa, Türelmes, akinek két fuvaros lovából hirtelen virsli lett, a hetvenéves Szabó néni, aki Deep Purple-rajongóként a Smoke on the waterre csattogtatja a botját a hálószobai vaságy lábán, s minden olyan kultikus eszköz, amely a volt rendszer hétköznapjaira emlékeztet minket, azaz a grúz konyak, a kis Polski, a jugó nyomású Abba-lemez, a Verhovina-motor, a Lányok, Asszonyok összes megjelent száma bőrkötésben, a kamionosok által becsempészett Rifle, Wrangler, Lee farmerek, a hátasló, az olvasó bagoly, a csengős mozdony, s az orosz Junoszty tévé.

És a korra oly jellemző háziipar műszaki remekei: a kerti kapából kialakított kistraktor, a ventilátorból készült ipari húsdaráló, a mosógépmotoros fűnyíró, a félbevágott autóból készített kisteherautó, a Truman-gőzmozdony tartályából épített udvari vízmelegítő is emlegetésre kerül. Dalnoky könyvéből megtudjuk, hogy a Munkás egy huszonöt szálas kiszerelésű dohányipari rettenet, s megismerhetjük a kis Szabicsot is, aki a mezőgazdasági gépgyár láncharapójaként még egy fogászati szaklap címoldalára is felkerült. „Megrendült a bizodalmam. Ezt a mondatot akkor hallottam anyám szájából először elhangozni, amikor a Vörös Hadsereg utcai Sesztinából vásárolt alumínium kotyogó aznap már másodjára robbant föl, és a sűrű kávépermet feketére változtatta a konyhafalat, amit jó anyám két hete festett ki nyeles meszelővel, a saját testi erejével, szép világosra. Ház körüli szakipari munkákhoz már rendesen hozzászoktunk, mesterembereket sosem hívtunk, mert mindig ugyanaz volt a nóta vége. A jó anyag pocsékba ment az erős otellóbortól, amit apám illendőségből szervírozott, a mesterember délre már a falnak dőlve nótázgatott, vagy a nagy, lombos udvari diófánk árnyékában horkolt. Apám szerint ezeket a tisztességes embereket az egyhangú, monoton munka kergette az alkohol kegyetlen világába. Olyan ez – mondta –, mint a tiszai kompos élete, aki negyven éven át kompozgat a folyón keresztbe, pedig de nagy kedve lenne egy erős pántvágóval elnyisszantani a vastag, olajos drótköteleket, és uzsgyi, neki a Tiszának hosszában, úgy ahogy még sosem volt.”

A könyv sikerén felbuzdulva „Dalnoky” még inkább retrotárgygyűjtésbe kezdett, szinte minden este hallgatta felesége, Erika megszokott kérdését: „Ma mit hoztál haza?” – így vall erről a korról Dalnoky Ferenc. És a könyvnek nagy sikere lett, Tímár Péter rendező már elkészítette következő filmjének forgatókönyvét. És azóta Dalnoky-Deákék élete is megváltozott. – Hétvégéken irány az ócskapiac!

Bújtuk a feleségemmel az újsághirdetéseket, és ott volt még az internetes árverések hada is. Volt olyan eset, hogy az utcán leszólítottunk egy nyolcvanéves bácsit, aki biciklivel, gyalogosan tolta ki a régi, Horizont típusú televízióját a szeméttelepre. Elkértük a tévét. Nekünk adta. „Legalább a fájós lábammal nem kell kitalpalni a telepig” – mondta búcsúzóul az idős ember a fiataloknak. És nem tudtak leállni. Amikor tele lett a pince és a padlás is, elhatározták, hogy csinálnak belőle egy kiállítást. A helyi önkormányzat örömmel fogadta a kezdeményezést, de Dalnoky egy kicsit tartott a dologtól.

Nem szeretné, ha az tűnne ki a dologból, hogy visszakívánja a régi rendszert. Viszont egyértelműen visszakívánja azt a gondtalan kort, amikor a hétköznapi terheket szülei cipelték helyette. Az ebesi rendhagyó kiállítás augusztus végéig lesz megtekinthető. A kiállítás mottója: „Azok a boldog, szép napok…” Feltűnnek a régi játékok, háztartási eszközök, műszaki cikkek, mozgalmi kitüntetések, zászlók, régi sörös-, üdítősüvegek, címkék, cigarettás dobozok, reklámplakátok, rollerek, pedálos Moszkvics, még fel se lehet sorolni, mi minden. Megtudhatjuk azt is, hogy annyira divat lett a retró, hogy egyes játékokat, mint például a törpeautót, Roll Zolit, űrrakétát újra gyártják. Kitalálják, hogy hol? Hol másutt, mint Kínában. És már ezért is van mit visszasírni abból a régi korból.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.