A vádbeszéd után a védők felkészülési időt kértek, ezért a bíróság április 28-ára halasztotta a következő tárgyalást, amikor a védőbeszédek következnek, határozathozatal május 16-án várható. A Tatabányán született, 35 éves W. Róbertre, az új vádlottra, a börtönben tavaly öngyilkosságot elkövetett N. Lászlóval együtt több mint egy éve felfigyeltek a bűnüldöző hatóságok. A Nemzeti Nyomozó Iroda tavaly januárban bejelentette, hogy összefüggés van a móri bankrablás és a veszprémi postásgyilkosság között, pár hét múlva pedig elfogták a két új gyanúsítottat.
E közben Hajdú ellen folyt tovább a megismételt eljárás a móri mészárlás, illetve más erőszakos cselekmények vádjával, Kaiser Ede pedig szintén a móri ügy és más erőszakos bűncselekmények miatt már két és fél éve jogerősen kiszabott tényleges életfogytiglani szabadságvesztését tölti. Hajdú László és Kaiser Ede az eljárás során mindvégig következetesen tagadta bűnösségét a móri ügyben.
A Hajdú elleni megismételt eljárás hétfői tárgyalására kommandósok őrizete mellett bekísérték W. Róbertet, aki bírói kérdésre, tanúként megismételte a Kaiser ügyében indított perújítási nyomozás során korábban előadott vallomását, miszerint Hajdúnak és Kaisernek nincs köze a móri ügyhöz, őket se személyesen, se közvetve nem ismerte, a médiából értesült arról, hogy a hatóságok kapcsolatba hozták őket a mészárlással.
W. Róbert közölte, arról sincs tudomása, hogy korábbi gyanúsított társának, az előzetes letartóztatása alatt öngyilkosságot elkövető N. Lászlónak bármi köze lett volna Hajdúhoz vagy Kaiserhez.
Az ügyész perbeszédében a vád módosítását kérte, annak kimondását, hogy Hajdú nem bűnös a móri ügyben. Több más cselekmény kapcsán azonban nyereségvágyból elkövetett emberölés kísérlete, többszörösen minősülő, részben fegyveres rablások, súlyos testi sértés kísérlete, lőfegyverrel visszaélés, és közokirat-hamisítás miatt fegyházbüntetés kiszabását kérte. A vádbeszéd szerint "döntő momentum, hogy ebben az ügyben új bizonyítékok keletkeztek, amelyek döntően befolyásolták a bizonyítás menetét". Ugyanis 2006 őszén "egyszer csak" a földből előástak olyan lőszerhüvelyeket, amelyekről a szakértő megállapította, hogy azokat Móron használták. Ezután 2007 februárjában elfogták N. Lászlót és W. Róbertet, perújítási nyomozás indult a jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélt Kaiser Ede ügyében, és 2008. árpilis 2-án a Fővárosi Főügyészség előre kitervelt, több emberen nyereségvágyból elkövetett emberölés miatt a móri ügyben vádat emelt a Fejér Megyei Bíróságon W. Róbert ellen.
Az ügyész szerint Mór vonatkozásában sem a vád elejtésére, sem felmentésre nincs eljárásjogi lehetőség. Az egyetlen helyes jogi út a Fővárosi Főügyészség szerint azt megállapítani, hogy Hajdú László a móri ügyben nem bűnös.
Hajdú Lászlót a korábbi elsőfokú eljárásban -, amikor a móri ügy vonatkozásában nem mondták ki bűnösségét – a móri bankrablástól független, egyéb vádpontok miatt 15 évre ítélte nem jogerősen a Fővárosi Bíróság. Azt a döntést azonban a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, így került sor a Fővárosi Bíróságon jelenleg folyamatban lévő megismételt eljárásra, melynek kezdetén Hajdút, aki addig a móri bankrablással kapcsolatban csak bűnsegédként – a gyilkos fegyverek beszerzőjeként – állt bíróság előtt, azzal vádolta meg a Fővárosi Főügyészség, hogy a móri gyilkosságok tettese. Ezt a vádat módosította most oly módon az ügyészség, hogy a móri cselekményekben Hajdút már nem tekinti bűnösnek.
"Hajdú László a móri részcselekmények vonatkozásában semmiképpen nem működött közre, ezt egy másik személy követte el" – jelentette ki az ügyész vádbeszédében. Az ügyész megjegyezte: ritkán adódik, hogy ilyen egyedi ügyben ilyen speciális megoldást kell választani, de ez mindenképpen szakszerű és törvényes.
A maradékcselekmények vonatkozásában az ügyész szerint súlyosító körülmény, hogy többszörösen minősülnek, azokat részben kiszolgáltatott személyek, nők sérelmére követték el, továbbá az, hogy a vádlott bűnözői életmódra rendezkedett be. Kismértékben enyhítő körülmény ugyanakkor, hogy Hajdú László a bíróság előtt már beismerte a rablásokat, illetve az, hogy ezek közül némelyik kísérleti szakban maradt. Az ügyész nem említette az enyhítő körülmények között a jelentős időmúlást.
A vádbeszédet követően az ügyvédek felkészülési időt kértek, ezért a bíróság április 28-ára napolta el a tárgyalást, amikor a védőbeszédek következnek. A vádlott utolsó szó jogán előadott védekezése, illetve az elsőfokú határozat kihirdetése május 16-án várható a móri ügyben. Hajdú László a tárgyalás végén, miközben kommandósok kísérték ki a teremből, arra az újságírói kérdésre, hogy megkönnyebbült-e, csak némán bólogatott.
(MTI)
