Arató Gergely a pénteki budapesti kormányszóvivői tájékoztatón arról beszélt, hogy az államilag finanszírozott helyek ilyen elosztásának a legfontosabb célja a hallgatók választásának befolyásolása volt, hogy a felsőoktatásban növekedjen a műszaki, a természettudományos, az egészségügyi és az informatikai pályát választók száma. A keretszámok ilyen irányú módosítására a gazdaságból érkező visszajelzések, illetve a lisszaboni kritériumok jelentenek ösztönzést – tette hozzá.
Hatalmas a káosz a felsőoktatásban
Ágh Péter reagálásában kifogásolta, hogy nem növelik a felsőoktatásba felvehetők keretszámát, amikor minél több piacképes diplomás emberre lenne szükség. Megjegyezte: „a kisebbségi kormány csapdájában vergődik nemcsak az ország, hanem az oktatás is”.
Az ellenzéki politikus arra is kitért, hogy számos probléma mutatható ki az egyetemi szintű diplomát nyújtó mesterképzés akkreditációjában is. Az elmúlt évek tendenciáját vázolva Ágh Péter rámutatott: egyre kevesebben jelentkeznek továbbtanulni egyetemekre, főiskolákra, mert a családoknak egyre nagyobb terhet jelent ennek finanszírozása. Hozzátette: a szociális válság már ezen a téren is kimutatható.
A szocialista kormány nem segíti a fiatalok tanulmányi előrehaladását, sőt továbbra is fennáll annak veszélye, hogy bevezetik a tandíjat. Ez egyenlő az ifjúság és a családok megsarcolásával – folytatta. Emlékeztetett arra is, hogy két-három hónapja az újságok a tandíj bevezetésének újabb szándékáról cikkeztek, amiről „a szocialista kormány továbbra sem tett le”. Így kétségessé válik, hogy a fiatalok tudnak-e diplomát szerezni – tette hozzá.
Ágh Péter arra is utalt, hogy az orvosi karokra felvehető diákok száma sem nőtt a tavalyihoz képest annak ellenére, hogy az illetékes szakmai szervezetek ezt kérték a kormányzattól. A politikus kijelentette: a jövőre felvehető 56 ezer fő nagyon alacsony szintű stagnálást jelent a felsőoktatási hallgatók számát tekintve.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.