Havonta ötven magyar munkavállalót csapnak be az unióban

Havonta körülbelül félszáz magyar munkavállaló „dől be” hamis álláshirdetéseknek vagy lesz csaló állásközvetítők áldozata az uniós tagállamokban. A legtöbbször külföldön élő honfitársaik csapják be a más országban munkát kereső magyarokat – mondta Oláh Lajos, a Külügyminisztérium osztályvezetője pénteken. A tárca tájékoztató akciót indít, hogy figyelmeztessék a külföldi állást keresőket.

Egyre több, hetente tíz-tizenöt megtévesztett magyar munkavállaló keresi fel a magyar nagykövetségeket és konzulátusokat azokban az országokban, amelyek megnyitották munkaerő-piacukat – mondta Oláh Lajos, a konzuli érdekvédelmi és jogi osztály vezetője. A legtöbb magyart Nagy-Britanniában, Írországban, Hollandiában, Spanyolországban és Svédországban csapják be, de találkoztak ilyen esetekkel az új tagállamokban, így például Csehországban is – tette hozzá. A visszaélések miatt a Külügyminisztérium tájékoztatási kampányba kezd a munkaügyi központokkal közösen. Az akció részeként a legnagyobb hirdetési újságokban is felhívják majd a munkavállalók figyelmét a veszélyekre. A magukat munkaközvetítőnek kiadó csalók a csábító álláshirdetéseket általában Magyarország olyan régióiban jelentetik meg, ahol nagy a munkanélküliség. Sokan nem tudnak ellenállni az ajánlatnak, és akár saját otthoni egzisztenciájukat is felszámolva, kölcsönt felvéve indulnak útnak – mondta az osztályvezető.

A hamis álláshirdetéseket általában arról könnyű felismerni, hogy túl sok jót ígérnek. Így például a legtöbb ilyen hirdetés azt ajánlja, hogy fizetik a munkavállaló kiutazásának költségeit és kéthavonta a hazautazás árát, valamint a szállásköltséget; a kinti minimálbérnél több pénzt lehet keresni, a túlóráért pedig kiemelkedően sok pénz jár. Ezekben a hirdetésekben általában azt is leírják, hogy a munkavállalónak semmilyen idegen nyelvet nem kell beszélnie – mutatott rá.

A tárca egyebek mellett azt tanácsolja a külföldre készülő munkavállalóknak, hogy kiutazás előtt ellenőrizzék a munkaközvetítőt és a munkáltatót is; minden esetben oda és vissza vegyék meg a menetjegyet; legyen náluk elég pénz a kinnmaradáshoz; a szerződést csak azután írják alá, hogy megértették az abban foglaltakat; továbbá ne fizessenek az állásközvetítőnek. Amikor ugyanis az álláskeresők, a jól hangzó ígéretek csábításának engedve, megérkeznek külföldre, a magukat munkaközvetítőknek kiadók jelentős pénzt kérnek tőlük a szállásért és a közvetítésért, majd a következő napon eltűnnek. A becsapott munkavállalóknak ilyenkor általában már a kinnmaradásra és a visszaútra sincs pénzük.

Az esetek másik részében a munkakörülmények elviselhetetlenek, ezért kényszerülnek menekülni a munkavállalók – összegezte a külügyminisztériumi tapasztalatokat az osztályvezető. Kiemelte: a magyar konzulok ilyenkor megpróbálnak segíteni a bajbajutottakon, pénzt azonban csak a legvégső esetben adhatnak a hazajutáshoz. A diplomaták általában a hazaút megszervezése mellett felveszik a kapcsolatot a hozzátartozókkal, tanácsokat adnak a jogi kérdésekben, ügyvéd- és tolmácskeresésben. Nem lehet megmondani, hogy pontosan mennyi pluszköltséget jelent a magyar államnak a becsapott munkavállalók hazajuttatása, annyi tudható, hogy tavaly 77 alkalommal adtak pénzt a konzulok a hazajutáshoz, ez az esetek öt-tíz százalékát jelenti – mondta Oláh Lajos. A Külügyminisztériumnak nincs arról információja, hogy valaha is bíróság elé állítottak volna olyan ál-munkaközvetítőt, aki magyarokat károsított meg – tette hozzá.

(MTI)