Egy másik, felvételen rögzített esetben a budapesti központ tévesen, rossz helyre kapcsolt egy bejelentőt, aki csak hosszú percek alatt tudta megértetni a vidéki munkatárssal, hogy hol várja szívbeteg, fulladó ismerőséhez az azonnali segítséget. Kiderül azonban, hogy a beteg nem a kapcsolt központhoz, hanem egy attól száz kilométerre levő, másik állomáshoz tartozik. Emiatt újabb telefonbeszélgetésekre volt szükség ahhoz, hogy a mentőkocsi végre elindulhasson a beteghez. Az eredeti bejelentés és a helyszínre indulás között ismételten sok idő telt el, kockáztatva ezzel a beteg életét. Ezen kívül más, a káoszt igazoló hanganyagokkat is meghallgathattunk.
Korábbi cikkükben egy neve elhallgatását kérő diszpécser azt nyilatkozta: nap mint nap szembesülnie kell vele, hogy a nem megfelelő mentésirányítás emberéleteket követel. Az általa elmondottakról megkérdeztük Győrfi Pál véleményét is, és a mentők szóvivője akkor azt mondta: a hívásfogadó központnak a helyszíntől távolabbi elhelyezkedése nem rontja az ellátás színvonalát. A betegekhez továbbra is a szükséges helyismerettel rendelkező, a helyszínhez a legközelebbi mentőegységet riasztják.
Mentőfórumokon köröztetnek egy álnéven aláírt levelet is, amelyben az olvasható: legkevesebb négy-öt percet vesz igénybe, amíg a feladatot átadják az irányítócsoportból a kivonuló mentőegységnek egy vidéki állomásra. Ez arról is beszámolt, hogy annyi panasz még soha nem érkezett a mentőszolgálathoz intézmények és magánszemélyek részéről az irányítás tevékenységére vonatkozóan, mint az utóbbi időszakban.
















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!