Katona Kálmán (MDF) interpellációjában az iránt érdeklődött a pénzügyi tárca vezetőjénél, képes-e a kormány az állami tulajdonú vízi közműveket a jelentőségüknek megfelelően kezelni. Veres János válaszát nemcsak az ellenzéki képviselő nem fogadta el, de a parlamenti többség sem: a szavazás során 183 igen szavazat mellett 185-en voksoltak nemmel.
Nemmel szavazott a Fidesz–KDNP-frakciószövetség, a 17 jelen levő SZDSZ-es és 9 MDF-es képviselő, valamint a független Tóth András. Igen gombot nyomott 182 MSZP-s képviselő, valamint a független Gyenesei István. A kisebbségi kormányzás kezdete óta ez volt az ötödik alkalom, hogy interpellációra adott válasznál az MSZP nem tudta biztosítani a parlamenti többséget.
Katona Kálmán véleménye szerint víziközmű-törvény majd csak akkor lesz, amikor a kormány már eladta az állami vízi közműveket, hogy kozmetikázza a költségvetést. A regionális vízművek törvény nélküli privatizációja beláthatatlan kaland, az önkormányzatok bevonása nélkül pedig felelőtlenség – hangsúlyozta a képviselő, hozzátéve, hogy már gőzerővel folyik a privatizáció előkészítése. Tudatában vannak-e annak, hogy a nemzeti vagyont kezelő zrt. mivel játszik, milyen stratégiai jelentősége van az ivóvíz-szolgáltatásnak és a szennyvizek elvezetésének? – kérdezte.
Veres János válaszában hangsúlyozta, hogy a regionális vízművek Új tulajdonosi programba való bevonása csak abban az esetben valósul meg, ha a tervezett tőzsdei bevezetésig a szabályozási környezetet megnyugtatóan lehet rendezni. Ellenkező esetben nyilvánvalóan nem lenne befektetői érdeklődés a kockázat miatt – tette hozzá. Kiemelte: a víziközmű-törvény „kellően elő van készítve”, és az egyeztetéseket követően az Országgyűlés elé terjesztik. Ezt követően lehet majd arról dönteni, hogy az Új tulajdonosi programba a víziközmű-társaságok bekerülnek-e, avagy sem. Azt is közölte, hogy az önkormányzatok ellenében nem lehet döntést hozni, azt velük együtt kell majd meghozni.
Katona Kálmán közölte: nem fogadja el a választ, mert ki kell mondania kormánynak, hogy víziközmű-törvény nélkül nem privatizálnak. Mivel az Országgyűlés sem fogadta el a választ, az elnöklő Szili Katalin a témát kiadta a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságnak vizsgálatra.
„A rendőrség szavatolta a békés gyülekezés jogát”
A jogalkotók felelősségét emelte ki az SZDSZ-es Gusztos Péter a hétvégi fővárosi rendzavarásokkal kapcsolatban hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben. Juhász Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára szerint a békés gyülekezés jogát a rendőrség mindenkinek szavatolta. Az SZDSZ kész támogatni minden jogvédő jellegű törvénymódosítást, amely nem jár a szabadságjogok korlátozásával – közölte Gusztos Péter.
Az SZDSZ-es képviselő azt mondta, a legutóbbi hétvége egyenlege gyalázatos. Okkal érzik egyre többen ebben az országban azt, hogy az állam nem képes megvédeni őket, nem képes garantálni az emberi jogaikat – mondta Gusztos Péter. Az ellenzéki politikus szerint itt az ideje, hogy akik „suttyomban együttműködnek önkormányzati szinten a magyar szélsőjobbal, azok végre színt valljanak”. Hozzátette: itt az ideje, hogy a békés tüntetők védelmezői végre a békés tüntetők mellett is szót emeljenek, és egyértelműen ítéljék el például a „Morvai Krisztina és Vona Gábor által felheccelt garázda hordákat, akik itt romboltak a főváros utcáin”.
Gusztos Péter szerint nem lehet ezt a dolgot annyival elintézni, mint amivel a Fidesz frakcióvezetője szokta, hogy általában elhatárolódnak az erőszaktól. A liberális képviselő arra kérte a hatóságokat, hogy alkalmazzák azokat az „alvó paragrafusokat”, amelyekhez nem nyúlnak.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára válaszában azt mondta, a tárca beterjeszt egy törvénycsomagot, amely a békétlen rendzavarók szankcionálásánál ma még létező kiskapukat bezárja. Mint mondta, a törvénymódosítás a büntető törvénykönyvet és a szabálysértési törvényt érinti.
Juhász Gábor egyetértett a Gusztos Péter által elmondottakkal és közölte: a békés tüntetők harcos védelmezői rendkívül érdekes szerepbe szorultak. Utalt Morvai Krisztinára, aki szerinte „nyíltan félelemkeltő szónoklatot adott elő”. Ez a felszólalás szégyen a Civil Jogász Bizottságnak – vélekedett. Az IRM államtitkára szerint a békés gyülekezés jogát a rendőrség mindenkinek szavatolta, a Szabadság téren a békétlenség mindössze négy percig tartott, a rendőri intézkedést követően kiürült a tér.
(MTI)
origo.hu
Pride 2025 – ilyenek ők! - képgaléria, videó
