A társadalom veszélyérzete nem támasztja alá Gyurcsány Ferenc 2006 óta folytatott harcát a szélsőségek ellen. Csupán a megkérdezettek 22 százaléka gondolja égető gondnak a szélsőségesek elleni fellépést; a Magyar Demokratikus Charta tömegrendezvényén vélhetőleg azért jelentek meg csak maroknyian, mert az emberek nem a kődobálóktól, hanem a gazdasági válságtól félnek.
A felmérés szerint a választók 44 százaléka tartja magát „középen állónak”, a két politikai tábortól egy lépés távolságot tartónak. Ők bizonyára ellenzik a „harcias” politikát, s inkább kívánják a kibékülést. Gyurcsány új retorikája éppen őket akarja megszólítani. E taktikát igazolja, hogy egyelőre nem a kormányfő a válság vesztese: alacsony népszerűségi mutatója nem csúszott még mélyebbre.
Nem így a két kispárt vezetőjének indexe. Fodor Gábor (SZDSZ) bizonytalan ellenzékisége és a Dávid Ibolya (MDF) körüli botrány elkoptatta a két pártvezetőt, az elmúlt fél évben mindkettőjük támogatottsága meredeken esett. A kis pártok kudarca és a válság teremtette „új helyzet” új parlamenti lehetőségeket is rejt magában. A nemzeti csúcson az MSZP szociális megszorításról szóló elképzeléseit túllicitálta az MDF, azaz a két párt még közelebb került egymáshoz.
