Gyűlöletbeszéd: nincsen szükség külön médiajogi szankciókra

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény zaklatással foglalkozó passzusának alkalmazásával lehetne kezelni a gyűlöletbeszédet – vetette fel egy hétfői, budapesti tanácskozáson Szajbély Katalin, az Országgyűlési Biztos Hivatalának munkatársa.

Így közérdekű érdekérvényesítésként, közérdekből indítható per keretében lehetne eljárni – mondta, hozzátéve: arra volna szükség, hogy az ilyen jogsértések elkövetésének tipikus színtereire, így a demonstrációkra és a médiára is kiterjedjen a szabályozás. Szavai szerint egy ilyen megoldás nagy valószínűséggel kiállná az alkotmánybírósági vizsgálat próbáját is, hiszen nem új korlátozást vezetne be, hanem egy meglévőt terjesztene ki.

Nincsen szükség külön médiajogi szankciókra e témában – érvelt a tanácskozáson Polyák Gábor jogász, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa. Egyebek mellett azt vetette fel: párhuzamosan folyó eljárások esetén egymásnak ellentmondó döntések születhetnek a polgári törvénykönyv alapján eljáró bíróságokon és a médiatörvényt alkalmazó Országos Rádió- és Televíziótestületben (ORTT). Az ORTT elnöke szerint a médiahatóságnak nem az a problémája, hogy nem tud lépni ilyen ügyekben, hanem „az a baj, hogy túl sok eszközzel rendelkezik”. Majtényi László megemlítette: a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényben szerepel a gyűlöletkeltés tilalma is.

(MTI)