Hétfőn döntenek a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről, valamint a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló törvény módosításáról. Az előterjesztésre azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság egy 2007-es határozatában kimondta, hogy a köztársasági elnököt valódi döntési jog illeti meg a kitüntetések adományozásában, jogosult és egyben köteles megtagadni az alkotmányos értékrendbe ütköző kitüntetés adományozását. A módosítás szerint a jövőben ezeket a kitüntetéseket vissza is lehet vonni azoktól, akik arra érdemtelenné váltak. Nem lehet olyan személyt kitüntetésre javasolni, akit bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, amíg büntetését a bűnügyi nyilvántartásból nem törölték, vagyis a büntetett előélethez fűződő jogkövetkezmények alóli mentesülés még nem elégséges a kitüntetéshez.
Határozathozatal lesz az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 2007-es költségvetésének végrehajtásáról. Majtényi László, az ORTT idén áprilisban hivatalba lépett elnöke korábban arról beszélt: "feszültségekkel teli" ugyan az ORTT "a korábbi éveknél is takarékosabb" gazdálkodása, de a szervezet működése a tavalyi évben is alapvetően rendben volt.
Döntenek azokról az ötpárti országgyűlési határozati javaslatokról, amelyek az e-befogadásról, a Magyarországon kialakult informatikai szakadék csökkentéséről, valamint az ezzel kapcsolatos eseti bizottság létrehozásáról szólnak. Az előterjesztés szerint Magyarországon informatikai szakadék alakult ki, amely mára kettéosztotta a társadalmat az internetet készségszinten használókra és a világhálót használni képtelen tömegekre. A cél az, hogy ezt "a digitális szakadékot" 2010-ig megfelezzék. Az Országgyűlés szükségesnek tartja egy eseti bizottság létrehozását az e-befogadási mozgalom és tevékenységek támogatására, ellenőrzésére, szervezésére.
200 fős parlamentet támogat a Fidesz
Kedden kezdődik a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény módosításának vitája. Az előterjesztéssel ki kívánják szűrni azokat a szervezeteket, amelyeknek a támogatása nem egyeztethető össze az alapprogram szellemiségével, ilyenek például a pártok által alapított civil szervezetek.
Napirenden szerepel a Fidesz-KDNP javaslata az alkotmány módosítására, a parlament létszámának csökkentése érdekében. Az előterjesztésben az Országgyűlés létszámát 200 főben határozzák meg. A szocialisták kezdeményezésére nyolcórás időkeretben vitanapot tartanak Magyarország megújításának lehetséges irányairól, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által ismertetett Megegyezés című programról.
Megkezdődik az adótörvények vitája
Szerdán szintén nyolcórás időkeretben megvitatják a képviselők egyes adó- és járulék törvények módosítását. Veres János pénzügyminiszter korábban elmondta: az adóváltoztatások nyomán összességében 205 milliárd forinttal csökken az adóterhelés, ennek harmada a lakosságnál, kétharmada a vállalkozásoknál jelentkezik. A személyi jövedelemadó 18 százalékos kulcsának sávhatára évi 1,7 millióról 2 millió forintra emelkedik. A társasági adó mértéke januártól 16 helyett 18 százalék, a 4 százalékos különadó megszűnik. Az Országgyűlés megvitatja az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó- és jövedékiadó-mentességéről szóló törvényjavaslatot.
Megkezdődik a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat, közismertebb nevén a Robin Hood-adó vitája. Az energiatermelőknek és -kereskedőknek nyolcszázalékos jövedelemadót kell fizetniük jövőre a törvényjavaslat szerint, amiből a kormány évi 30 milliárd forint bevételt vár. Az adó alapja lényegében a társasági nyereségadó alapja. Az MSZP-n kívül egyik parlamenti párt sem támogatja az előterjesztést.
(MTI)
