700 személygépkocsit befogadó mélygarázst akarnak építeni a VI. kerületi Hunyadi tér alá, ezért ragaszkodik az önkormányzat 14 fa kivágásához – állítja lapunknak nyilatkozva Krumpli Béla, a Kincsünk a Piac – Hunyadi tér (KAP-HT) civil szervezet aktivistája. A fák váratlan „megbetegedése” ugyanis érdekes módon egybeesik az önkormányzat által tervezett építkezéssel – teszi hozzá. Krumpli azt is furcsának tartja, hogy az önkormányzat ugyanazt a Móczár Bélát kéri fel szakértőnek, aki a Jókai téri mélygarázs építésekor is betegnek, kivágandónak nyilvánított több a téren álló fát. Ezeket a fákat a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának szakemberei is megvizsgálták, és arra jutottak: egyik fa sem életveszélyes, nem szabad kivágni.
Ez alkalommal a tér védelmében együttműködő szervezet (amelyet a Levegő Munkacsoport is támogat) fölkereste Verók István polgármestert, aki beleegyezett, hogy Sopronból szakértőket hozzanak újabb véleményezés céljából.
Terméketlen egyeztetés
Civil szervezetként meghívást kaptunk, hogy vegyünk részt a Studio Metropolitana úgynevezett participációs folyamatában, melynek célja a tér és a vásárcsarnok megújításáról való egyeztetés lett volna; csakhogy a megbeszélések folyamán szó sem esett arról a megvalósíthatósági tanulmányról, amely döntő szerepet játszik a felújítás és a hasznosítás folyamán – meséli Krumpli. Egy szót sem szóltak mindvégig arról, hogy 700 gépkocsit befogadó mélygarázs épül majd a tér alatt. A találkozókról nem kaptunk jegyzőkönyvet, a résztvevők számát nem lehetett reprezentatívnak nevezni, az elkészült tanulmányról pedig sem véleményezés, sem vita nem folyhatott – kifogásolja.
Ezt a tanulmányt nem voltak hajlandók nekünk kiadni, csak kerülő úton jutottunk hozzá – jegyzi meg a civil szervezet aktivistája, hozzáfűzve: a közpénzen megbízott Studio Metropolitanának egyetlen sikeres projektje sincs, nem tud kellő referenciát felmutatni.
Nem minden eladó!
A PPP és DBFO (Design, Build, Finance, Operate – a tervezés, építés, finanszírozás, működtetés valamennyi szakaszát magában foglaló projekt) konstrukciók nem takarnak mást, mint a közösségi tulajdon vállalkozói hasznosítását, melyet ezúttal még európai uniós forrásokkal is könnyítenének. Ezt támasztja alá a választott feladatmegosztás: a csarnok külső homlokzatát és fedélszékét, a piaci árusítóhelyet, valamint a közteret szándékoznak közpénzekből felújítani, míg magántőkéből a csarnokbelsőt, a mintegy 24 lakás területét, valamint a mélygarázst – áll a civil szervezetek honlapján, ahol az érintettek emlékeztetnek: az önkormányzat korábban határozatot hozott a köztulajdonban levő gyermekjóléti intézmények (balatoni, dunai és hárshegyi ingatlanok) eladásáról abból a célból, hogy alapokat képezzen az EU-források 15 százalékos önrészéhez. Az eladást a gyerekek érdekeinek semmibevétele miatt elleneztük – közlik a civilek. Ez a tervezet azonban, amelynél a csarnok eredeti stílusú külső-belső felújítása sem önkormányzati megvalósítás lenne, még inkább alátámasztja a gyerekintézmények eladásával kapcsolatban fennálló ellenvéleményünket – teszik hozzá.
Ezen okok miatt a KAP-HT és a Levegő Munkacsoport tiltakozik az ellen, hogy a nevüket felhasználják a Studio Metropolitana által elkészített javaslat legitimálásához. Az önkormányzathoz benyújtott SM-tanulmány annyira távol áll a két civil szervezet álláspontjától, hogy nem járulhatnak hozzá ahhoz, hogy nevüket e dokumentumban felhasználhassák; szükség esetén az Európai Unióhoz fordulunk jogorvoslatért – húzzák alá; ezt az álláspontot képviselte Krumpli is.
Hahaha!
Szerencsétlenül indult a dolog, mert már eleve volt egyfajta szembenállás – fejti ki Gauder Péter építész, a Studio Metropolitana ügyvezetője, aki hangos nevetésre fakadt, amikor megtudta tőlünk: a civil és környezetvédő szervezetek úgy érzik, orruknál fogva vezetik őket, mert az egyeztetések során szó sem volt mélygarázsról, fakivágásról. (A Fővárosi Önkormányzat gazdasági bizottsága 2007. június 1-jétől választotta meg Gaudert a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. ügyvezetőjének – derül ki a cég honlapjáról.) Gauder kifejti: civil szervezetek támadták az önkormányzatot, mely „megkért minket, hogy az úgynevezett participatív módszerrel próbáljunk konszenzust teremteni.” A participatív módszer kommunikáció során próbál megegyezést keresni azokra a kérdésekre, amelyekben – úgy gondoljuk – konszenzus kellene, hogy létrejöjjön – definiálja Gauder a cégük által alkalmazott módszer lényegét.
Ez a konszenzus nem autóparkolóról és fakivágásról szólt, hanem arról, hogyan lehetne a Hunyadi teret megújítani, élettel telivé tenni úgy, hogy a környéknek olyan központja legyen, amely a közösségi életet elősegíti – érvel Gauder. Az egész városban identitásközpontokat próbálunk létrehozni, hogy egyrészt a civilek, másrészt a befektetők elő tudják mozdítani egy jobb minőségű élet létrehozását – teszi hozzá.
Békétlen „külső civilek”?
Gauder rámutat: a programról párbeszédet folytattak a környéken élő egyetemistákkal, a téren játszó srácokkal, a gyerekes mamákkal, idősebb nénikkel; különböző akciók során próbálták kipuhatolni, mi az ott élők vágya. Kétségtelen, jegyzi meg, az egyeztetéseken részt vettek civil szervezetek, melyek korábban konfliktusba keveredtek már az önkormányzattal. Ők is elmondták a maguk elképzeléseit, s kiderült, ebben alapvető különbözőség nincs. Gauder szerint egyezség született a koncepció főbb vonalait illetően. Egyetértettek abban, hogy a teret ne plázásítsák, leültek tárgyalni az őstermelőkkel is (akik jelezték, hogy ők voltaképpen már nem őstermelők). A galérián a képzőművészeti egyetem jelentethet meg kiállításokat. Akik nem tudnak megegyezni, az önkormányzat és az úgynevezett „külső civilek”, tehát nem a közvetlenül ott lakók – állítja.
A gépkocsik akadályozzák a közlekedést, az önkormányzat pedig 50 évre előretekintve biztosítja, hogy legyen garázs is, melyet az ott lakók előnyt élvezve használhatnak. A parkoló egy olyan rész alatt helyezkedne el, ahol nincsenek fák, fölötte aszfaltozott tér van és őstermelői pavilonok. Ami fát ki szeretnének vágni, s ezt a focista gyerekek kérték, az a focipálya közepén nő ki az aszfaltból – így Gauder, aki megerősítette, hogy a „kettő, illetve akár egy” fát a gyerekek kérésére vágnák ki, mert „erdőben nehéz focizni”. A fiatalok cserébe vállalják, hogy „lefestik, bekerítik és rendben tartják a területet”.
Gauder a 14 fa kivágására vonatkozó kérdésünkre reagálva aláhúzta: csúsztatásnak érzi, hogy ezt az ügyet idekeverjék, „itt arról szó nem volt, hogy fák kivágásra kerüljenek”. A mélygarázs nem szerepelt az egyeztetési folyamatban; egy Colliers International nevű üzleti tervező cég készített megvalósíthatósági tanulmányt az egyeztetés alapján – teszi hozzá. Ez a pályázat szükséges az uniós támogatás elnyeréséhez az önkormányzat számára.
A civil szervezetek viszont kijelentik: a megvalósíthatósági tanulmány, mely tartalmazta a mélygarázst és a fák kivágását, végig készen volt; két és fél hónapon keresztül úgy egyeztettek velük, hogy erről senki nem beszélt. Mikor értesültek a dokumentumról, követelték annak kiadását, ám az önkormányzat, mint azt Krumpli elmondta, erre nem volt hajlandó.
Amikor a konszenzust próbáltuk létrehozni, nem létezett megvalósíthatósági tanulmány; amikor átadtuk az első lépésben elkészült anyagainkat, még nem szerepelt fakivágás a tanulmányokban – hangoztatja Gauder. Korábbi egyeztetési folyamatok során, például a Szervita térnél, létrejött egy olyan egyesület, amely felvállalja a tér üzemeltetését, menedzselését, és vállalja, hogy együttműködik a közszférával. Ezt a civilek elutasították, mondván, ők csak „watchdog”-ok, csak figyelik az eseményeket – emlékezett. Krumpli viszont kijelenti: az együttműködésre akkor kérték fel őket, mikor kiderült a garázsépítés, és ők bejelentették tiltakozásukat az ellen, hogy nevüket adják a projekthez. Természetesen nem vállaltunk részt ebből – fogalmaz Krumpli.
Kihasználtak minket
Mindig az volt az érzésem, hogy egy kicsit kihasználtak minket. Pedig én azt gondoltam, lesz egy közösségi tervezési folyamat, amely arról szól, hogyan fog megújulni a Hunyadi tér és a vásárcsarnok – idézi fel a Studio Metroplitánál eltöltött időszakot Kristin Faurest kertépítész, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának tanára. Faurest a cég munkatársaként vett részt az egyeztetési folyamatban.
Júliusban láttam a pályázati kiírást; annyi volt benne, hogy egy 500 férőhelyes garázs szerepeljen a tervben (a civil szervezetek szerint azóta 700-ra emelték a gépkocsik számát – a szerk). Semmi nem utalt arra, hogy a pályázónak figyelembe kell vennie a megbeszélt közösségi formákat. Egyfajta gyakorlat volt az egész egyeztetés, semmilyen praktikus célt nem szolgált. Ha tudtam volna, hogy erről az egészről már van egy kész elképzelés, el sem vállaltam volna a feladatot – fűzi hozzá. Határozottan úgy érzi: „nem vették komolyan, amit csináltunk”, az önkormányzat félvállról vette a közösségi tervezési koncepciót.
Szó esett ugyan arról, hogy majd parkolóhelyet kellene teremteni, akár mélygarázzsal, de szó sem volt 500 vagy 700 férőhelyes garázsról – szögezi le.
„Ingerszegény környezetben él, aki nem tudta”
Körülbelüli szám az 500 gépkocsi, mert a pályázati kiírást még nem fogadta el a képviselő-testület – jelenti ki a tervezett garázs befogadóképességét firtató kérdésünkre Hegedűs Károly alpolgármester. (A civil szervezetek úgy tudják: képviselő-testületi ülés hagyta jóvá a nem 500, hanem 700 autót befogadó mélygarázs tervét.) A kivágásra ítélt 14 fáról elmondta: a szomszéd kerület hatósága állapította meg, hogy a fák balesetveszélyesek, és ki kell őket cserélni. Nem a garázs miatt kell ezeket a fákat kivágni, hanem mert idősek és elkorhadtak – teszi hozzá. Ezeket a fákat ki kell cserélni, előnevelt lombkoronájú 17 fával pótoljuk őket. (Krumpli Béla kijelenti: a fapótlások már egy januári dokumentumon szerepeltek.)
Azt, hogy az önkormányzat ugyanazt a személyt jelöli ki szakértőként, mint aki a Jókai téren is kivágásra látott alkalmasnak olyan fákat, melyekről később kiderült, hogy egészségesek, Hegedűs kijelentette: a Jókai tér rossz példa. Az ott álló kanadai nyárfákra nézett az irodám ablaka, szeles időben karvastagságú ágak törtek le – érvel.
Azt, hogy az önkormányzat tulajdona vállalkozói hasznosításra kerülne, Hegedűs nem vitatja, bár leszögezi, hogy az önkormányzat semmit nem ad tulajdonba. Igaz, idegen tőke bevonásával kívánjuk a felújítást megvalósítani, az önkormányzatnak ugyanis nincs meg a hiányzó több milliárd forintja – ismeri el, azzal próbálva alátámasztani érveit, hogy a Hunyadi téri csarnok és környéke nem éktelenkedhet jelenlegi állapotában. Elismeri: a vállalkozók elvárják, hogy a befektetett pénz megtérüljön.
Voltaképpen jobboldaliak
Hegedűs határozottan állítja: az egyeztetési folyamat eleve egy mélygarázs építésével indult; „ha valaki arra hivatkozik, hogy mindezt csak az utolsó pillanatban tudta meg, vagy ingerszegény környezetben él, vagy megfeledkezett róla. Ugye, nem mondanám, hogy szándékosan nem mond igazat?” A projekt 2005–2006-ban teljes mellszélességgel nyilvánosságra került – teszi hozzá.
Krumpli Béla viszont az MNO-nak kijelenti: ez év március 26-án Verók István polgármester egy közmeghallgatáson, melyről videofelvétel is készült, arra a kérdésre, hogy lesz-e több száz kocsit befogadó mélygarázs, azt mondta: az lesz, amit a lakosság akar.
Az alpolgármester leszögezte: mindenhol, ahol mélygarázst próbáltak építeni, „a jelenlegi, hatalmon lévő baloldali önkormányzat ellen lépnek fel és csinálnak hangulatot a civil szervezetek, nem baloldali hangulattól vezérelve, s a jobboldal prominens személyiségei az élére állnak” ezeknek a kezdeményezéseknek. Terézvárost csak derékon felül lehet látni a rengeteg autó miatt, parkolókra tehát szükség van; a támadásokat kizárólag politikai háttérrel vezetik – nyilatkozta.
