Álláspontjuk szerint 28 előállított egyenruhás tagjuk nem sértette meg a szomszédos ország törvényét, amikor szombaton Királyhelmecen (Královsky Chlmec) meg akart emlékezni a Felvidéket Magyarországhoz visszacsatoló, 1938-ban hozott első bécsi döntés 70. évfordulójáról.
A jogász – aki maga is tagja az őrseregnek, de nem volt ott szombaton a szlovákiai településen – emlékeztetett arra, hogy a rendezvényt előre bejelentették a szlovák hatóságokhoz, amelyek akkor nem éltek kifogással ellene. A megemlékezés napján viszont a rendőrök – arra való hivatkozással, hogy Királyhelmec polgármesteréhez is be kellett volna nyújtani a kérelmet – megtiltották a rendezvényt. Két embernek megengedték ugyan a koszorúzást a világháborús emlékműnél, de a hazafelé tartó őrsereg egyenruhás tagjait előállították.
Az ügyvéd szerint – aki a Jobbik Szabolcs megyei elnöke is – „a szlovák rendőrség az alapvető emberi és szabadságjogokat csorbító tiltott önkényuralmi jelkép és ruházat csoportos viselése miatt” indított eljárást az előállítottak ellen. Kiemelte, hogy, mint azt a fellebbezésben is megfogalmazták, „a szlovák büntetőtörvénykönyv 422. paragrafusára hivatkozást teljesen megalapozatlannak tartják, hiszen az ottani törvények alapján nem számít tiltott jelképnek az őrsereg rovásírásos H betűt is tartalmazó, árpádsávos karszalagja vagy katonai jellegű egyenruhája”.
A nyírségi szerveződésű Nemzeti Őrsereget – amelynek Gyüre Csaba tájékoztatása szerint Magyarország minden megyéjében van már alakulata – 2008 nyarán jegyezte be hagyományőrző egyesületként a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság. A nyilvántartásba vétel ellen az ügyészség fellebbezett, így a másodfokú döntés a Debreceni Ítélőtáblára vár az ügyben.
(MTI)
