Igent mondott a parlament a Robin Hood-adóra

Az Országgyűlés hétfőn 190 igen szavazattal, 184 ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényt, az úgynevezett Robin Hood-adót, ami alapján jövőre 8 százalékos különadót kell fizetniük a nagy energiaellátó és kereskedő cégeknek. Az energia termelő és szabadpiaci kereskedő cégek nem örülnek a Robin Hood-adónak, de tudomásul veszik és befizetik. • Elfogyott a többség: leszavazták a rendészeti államtitkárt • Elfogadták a zárszámadást • Veres: A gazdasági krízis miatt kellett halasztani az adócsökkentést • Tállai: Gazdasági programra lenne szükség

Szanyi Tibor kiemelte, hogy a jogszabállyal átláthatóvá lehet tenni a távhőszolgáltatók és a távhőtermelők árképzését. Hozzátette: gyakorlatilag teljesen nyilvános lesz minden, ami a távhő árát meghatározza. Elmondta, hogy a távhőszolgáltatók és a távhőtermelők kötelesek lesznek nyilvánosságra hozni honlapjukon minden olyan adatot, amelyet az ármegállapításnál felhasználnak. A szocialista képviselő tájékoztatása szerint az önkormányzatok helyett a Magyar Energia Hivatal ellenőrzi az ármegállapítást.

A törvényjavaslatot az MSZP 188 jelen lévő képviselője, valamint Lengyel Zoltán MDF-es és Gyenesei István független képviselő, önkormányzati miniszter támogatta. Nemmel szavazott a Fidesz jelen lévő 134, a KDNP 23, az SZDSZ 17, az MDF 7 képviselője és 3 független honatya. Hiányzott a szavazásról négy fideszes képviselő: Horváth Zsolt, Nyitrai András, Ódor Ferenc, és Zombor Gábor, az MDF-ből Csapody Miklós és Dávid Ibolya, aki a parlament számítógépes rendszere szerint igazoltan volt távol. Ugyanezen ok miatt nem voksolt Kovács Kálmán (SZDSZ). Párttársa, Világosi Gábor szintén nem szavazott, miután éppen az ülést vezette. Szintén távol maradt a szavazástól Vas János független honatya.

Egészen a szavazásig bizonytalan volt a Robin Hood adó elfogadása, mivel az MSZP-n kívül minden párt előre jelezte, hogy nemmel voksol majd. Így a törvényjavaslat elfogadása azon múlt, hányan hiányoznak az ellenzéki padsorokból. Az indítvány elfogadásához ugyanis a jelenlévők ötven plusz egy százalékának a szavazata kellett. Az októbertől bevezetett új távhő-támogatási rendszert az idén még finanszírozza az elfogadott költségvetés, a tervek szerint jövőre azonban már a Robin Hood-adóból befolyt bevételből fizetik.

A Fidesz nem bünteti meg hiányzó képviselőit, mert nem rajtuk múlott a törvényjavaslat elfogadása – mondta Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója az MTI-nek. Hozzátette: helytelenítik, hogy a négy képviselő hiányzott, de az ő plusz négy szavazatukkal sem tudta volna a Fidesz-frakció az akaratát érvényesíteni.

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat alapján az energiaellátó és -kereskedő cégeknek nyolcszázalékos jövedelemadót kellene fizetniük jövőre, amelyből a kormány évi 30 milliárd forint bevételt vár. A forrást csak távhő-kompenzációra és a fűtési rendszer korszerűsítésére lehet költeni.

Nem örülnek a nagy cégek

Bakács István, az E.ON Hungária igazgatóságának tagja fölösleges adónak nevezte a Robin Hood-adót, különös tekintettel arra, hogy az adófizetésre kötelezett cégek között számos van, amelyiknek semmi köze a távfűtéshez. Az E.ON Hungária már kiszámolta, hogy az új adó mit jelent a jövő évi nyereségben, de üzleti titokra hivatkozva ezt Bakács István nem árulta el.

Csiba Péter, a Dunamenti Erőmű elnök-vezérigazgatója az MTI kérdésére annyit mondott, több 100 millió forintot jelent a társaságnak a Robin Hood-adó. Arra a felvetésre, hogy költségmegtakarítással tudják-e ezt ellensúlyozni, a Csiba Péter azt mondta: ekkora költséget nincs hol megtakarítani, mert ha így lenne, akkor eddig valamit rosszul csináltak volna.

Az E.ON Földgáz Trade Zrt. kommunikációs vezetője, Kuti István azt mondta, hogy a szabályozott piacon elszenvedett veszteségekhez képest a Robin Hood-adó által okozott nyereségkiesés már eltörpül. Az E.ON Földgáz Trade-nek vesztsége keletkezik abból, hogy szabályozott piacon az ár nem minden esetben fedezi a földgáz beszerzési árát. Ugyanakkor az idén szeptemberben megszűnt az a korrekciós tényezőt (IK tényező), amely eddig biztosította az E.ON számára az ilyen veszteség ellentételezését.

(MTI)