Az új magyar kormányrendelet – amely várhatóan december közepén lép hatályba – a veszélyeztetett vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezményhez (CITES) kapcsolódva, hozzáigazítja a magyar jogi gyakorlatot a nemzetközi megállapodáshoz. Az egyezményt eddig 174 ország írta alá. Ebben az államok kötelezettséget vállaltak arra, az ide vonatkozó előírásokat is hozzáigazítják a szóban fogó egyezséghez. Ez az egyezmény azokat a fajokat védi, amelyek vadon élő állományát az egyre nagyobb mértékű nemzetközi kereskedelem veszélyezteti.
A kereskedelmi célra történő befogás, gyűjtés miatt több tízezer állat- és növényfaj került élőhelyén válságos helyzetbe, melyek közül 35 000 a CITES védelme alatt áll. Az illegális kereskedők nemcsak élő állatokkal és növényekkel, hanem ezek legkülönbözőbb részeivel és a belőlük készített termékekkel is üzletelnek. Az ebből származó éves bevétel a világpiacon eléri a 160 milliárd USA dollárt. A Washingtoni Egyezményhez Magyarország 1985-ben csatlakozott a megállapodáshoz. Az új jogi szabályozás értelmében mindez azt jelenti, hogy a majmok fogságban tartása során a természetvédelmi, humán és állategészségügyi előírások mellett komoly állatvédelmi és etikai szempontokat is figyelembe kell venni.
Ezért emberszabású majmot (csimpánzok, gorilla, orángután) a jövőben kizárólag állatkert tarthat. Nem emberszabású majmot pedig állatkerten kívül is csak az állatkerti állatok tartásáról szóló rendeletben megállapított szigorú feltételek teljesítése esetén lehet majd tartani.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
