A jogbiztonságot veszélyezteti, tehát módosítani kellene azt a rendeletet, amely a sokat mulasztó tanulók évismétlését írja elő – állapította meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy szülői panasz alapján.
Szabó Máté az MTI-hez hétfőn eljuttatott állásfoglalásában azt írta: a hiányzás nem jelenti automatikusan azt, hogy a kisdiák nem teljesítette a tanulmányi kötelezettségeit. Az ombudsmanhoz eljuttatott panaszában egy szülő azt kifogásolta, hogy gyermekét az iskolája a sok hiányzás miatt évfolyamismétlésre kívánta kötelezni. Az iskolaigazgató az ombudsman kérdésére azt válaszolta, hogy „a törvény világosan kimondja, hogy 250 óra hiányzás fölött évfolyamot kell ismételni”. A rendelet szerint, ha a tanuló mulasztása egy tanítási évben meghaladja a 250 tanítási órát és emiatt a teljesítménye nem értékelhető érdemjeggyel, akkor a nevelőtestület még engedélyezheti az osztályozóvizsgát. Ez csak akkor tagadható meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazoltakét és az iskola év közben értesítette a szülőt a tanuló igazolatlan távolléteiről. Ha az elutasítás ilyen feltételei teljesültek, a tanulmányok csak évfolyamismétléssel folytathatók – fejtette ki Szabó Máté.
A biztos szerint a bonyodalmat az okozza, hogy négy éve módosították a közoktatási törvényt, és azóta az általános iskola első három évében, valamint a negyedik évfolyamon félévkor nincs osztályzás. Szöveges minősítéssel kell értékelni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A kisdiák az első három évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket hiányzása miatt nem tudta teljesíteni. Az országgyűlési biztos szerint ennek eldöntése is osztályozóvizsgával volna lehetséges, függetlenül attól, hogy a tanuló még nem osztályozható. Szabó Máté azt írta, hogy a jelenlegi szabályozás nem egyértelmű, összhangot kellene teremteni a szöveges értékelést tartalmazó törvény és a hiányzások következményeit taglaló rendelet között ahhoz, hogy érvényesülhessen a jogbiztonság követelménye.
Nincs kötelező buktatás
Szüdi János, az oktatási tárca közoktatási szakállamtitkára közölte: az idézett jogszabályi rendelkezések nem egészen pontosak, a közoktatásról szóló törvény ugyanis nem ír elő soha „kötelező buktatást”.
Az első-harmadik évfolyamon a tanuló évfolyamismétlésre a törvény szövege szerint csak abban az esetben utasítható, ha a tanulmányi követelményeket az iskolákból való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Az államtitkár közleménye szerint mindig a nevelőtestületnek kell eldönteni, hogy ez a helyzet fennáll-e vagy sem, hiszen a miniszteri rendelet is úgy szól, hogy 250 tanítási óráról való mulasztás esetén is csak akkor lehet évfolyamismétlésre utasítani a tanulót, ha a hiányzások miatt teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető. Az első-harmadik évfolyamon is érdemjegyet kap a tanuló év közben. Az év végi osztályzat helyett alkalmazzák ezeken az évfolyamokon a szöveges értékelést.
A tanulói értékelés és beszámoltatás rendjének meghatározásában az iskolák egyébként széleskörű szabályozási lehetőséggel rendelkeznek, így lehetőség van arra, hogy egyáltalán ne alkalmazzák a tanuló teljesítményének értékelésénél az érdemjegyet és az osztályzatot. A miniszteri rendelet ezért utal arra is, hogy az említett szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha az iskola nem használja az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megjelölést.
A közoktatási szakállamtitkár közleményében felidézte, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egyébként 2008. december 8-án kereste meg az oktatási és kulturális minisztert e témakörben. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa akkor 60 napos határidőt jelölt meg arra, hogy a miniszter kialakítsa álláspontját. Ez a határidő még nem telt el, a megküldött jelentésben foglaltak feldolgozása még folyik.
(MTI)
origo.hu
Megszólaltak a Mályi-tóba fulladt fiú vele fürdőző barátai
