Az elmúlt tizenkét év alatt többször ki kellett állnia a magyar kormánynak a rezsicsökkentés megvédéséért. Ez olyan sikeres intézkedés, amely a lakosságnak tartósan a legalacsonyabb számlákat biztosítja az unióban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is mér egy mutatót, amely szintén alátámasztja az eredményeket. A háztartások egyik alapvető és rendszeres költségeleme az energiaköltség. Ennek jövedelemhez mért aránya megmutatja, hogy a kereset mekkora része marad a háztartásoknál az energiaszámlák kifizetése után. Tehát képet ad arról, hogy a lakosság jövedelmét milyen mértékben terheli az állandó kiadásnak számító energiaköltség és a maradék jövedelmük mekkora százalékával tudnak gazdálkodni.
A KSH elemzéséből kiderül, hogy Magyarországon a háztartásienergia-költségek a rendelkezésre álló jövedelemhez viszonyítva 4,3-ról 5,4 százalékra emelkedtek az 1995 és 1999 közötti időszakban, majd 2000 és 2006 között öt százalék körül stagnáltak. Az ezt követő négy évben hét százalékra emelkedett az energiaköltségek fedezésére fordított jövedelem aránya.
A számok megmutatják, hogy 2013-ban megfordult ez a tendencia, és – a hatósági árszabályozással, illetve a háztartások javuló pénzügyi helyzetével összefüggésben – a rendelkezésre álló jövedelemnek egyre kisebb részét (2023-ban már csak 2,9 százalékát) kellett erre a célra költeni.
Uniós statisztikák is vannak, melyekből az látszik, hogy a háztartásienergia-költségek jövedelmekhez viszonyított arányát vizsgálva 2022-ben a legmagasabb mutató Lengyelországban (7,8 százalék), míg a legalacsonyabb Máltán (két százalék) volt mérhető. Hazánk 3,3 százalékos részarányával az ötödik legalacsonyabb adatot mutatta fel az uniós rangsorban. Ha Brüsszel terve valóra válik, és tiltott lesz az oroszországi energiahordozók importja, akkor a fent említett arányok alapjaiban rendeződnek át, méghozzá kedvezőtlen irányba.
Hortay Olivér szerint ha teljes embargót vezetnének be az orosz energiahordozók ellen, a rezsicsökkentési program fenntarthatatlanná válna. Annyira drága lenne az energia beszerzése, hogy az szétfeszítené a jelenlegi költségvetési kereteket. A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy ebben az esetben a magyar családok
- fűtési költségei a jelenleginek a 3–3,5-szeresére emelkednének,
- az áramszámlák pedig a kétszeresére.
A szakértő szerint ez olyan társadalmi problémákat indítana be, amelyeknek súlyos következményei lennének Magyarországon.
A bejelentett ütemterv szerint már az év végétől megtiltanák a gázpiacon az azonnali beszerzéseket. A tagállamoknak az év végéig le kellene tenniük ütemtervüket, amelyben részleteiben bemutatják, hogy miként fognak leválni az orosz energiahordozókról. Hortay Olivér szerint ahhoz, hogy egy ilyen ütemtervet összeállítson egy tagállam, több hónapra van szükség. Így egyszerűen szorítja a határidő az Európai Bizottságot, emögött pedig a szakértő szerint nagyon masszív politikai akarat húzódik meg.
Az Orbán-kormány a 2010-es hatalomváltás után szinte azonnal cselekedett, miután a magas energiaárak hatalmas terhet róttak a lakosságra. Első intézkedésként jött az ármoratórium, azaz maximalizálták az energiáért elkérhető díj mértékét. Majd visszavezették a hatósági árszabályozást, amely lehetővé tette, hogy 2013 és 2014 között lépcsőzetesen megvalósulhasson a rezsicsökkentés. Másfelől a kormány növelte a mozgásterét, mert az állam visszavásárolta a stratégiai ágazat vállalatait. Mindezek következtében az unióban hazánkban csökkent legnagyobb mértékben a két energiaszegénységi mutató: a fizetési nehézséggel küzdő háztartások és a felfűtés nehézségeivel érintettek aránya.
