A kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott: az „ügyefogyott kormányzásnak újabb százezer áldozata van”, mert ennyi ingatlan érintett abban, hogy a hatóságok egy 2006-os kormányrendelet nyomán árvízzel sújtott területre jegyzik majd be azokat. Közölte, hogy ez értékcsökkenést von maga után, miközben az ingatlanokra nem lehet biztosítást kötni, és az önkormányzatok sem hajthatnak végre fejlesztéseket ezeken a területeken.
Harrach – aki egyben az Országgyűlés alelnöke is – felolvasta Szob önkormányzatának levelét, amely szerint a nagyvízi meder kijelölése a város beépített, lakott területének mintegy egyharmadát érinti, amivel aránytalan mértékben csökkennek a fejlődési és fejlesztési lehetőségeket, miközben gyakorlatilag lehetetlenné válik bármilyen állami támogatásra történő pályázat benyújtása. Úgy fogalmazott, hogy Szobon az esetek negyven százalékában olyan területeket soroltak fel, „amelyeken emberemlékezet óta nem jelent meg a Duna vize”.
A KDNP alelnöke elmondta, hogy az 1995-ben született vízügyi törvényt néhány ponton valóban módosítani kell, de a 2006-os kormányrendelet nincs összhangban a törvénnyel. Példaként említette, hogy a két jogszabályban eltér a nagyvízi meder definíciója is, és a kormányrendelet erős szigorítást jelent a korábbiakhoz képest. Hozzátette, hogy az árvízvédelem nem indokolja ezt a fajta szigorítást. Harrach szerint az ügyben az jelentene megoldást, ha a kormányrendeletet visszavonnák, és egy újat, a törvénnyel összhangban levőt alkotnának.
Megjegyezte, hogy a kormányrendeletről a problémában érintett ellenzéki és kormánypárti képviselők egyformán gondolkodnak. Arra készülnek, hogy egy országgyűlési határozati javaslattal a rendelet visszavonására szólítják fel a kormányt – tette hozzá. Az MTI kérdésére elmondta, hogy egy keddi, sződligeti fórumon a szocialista Bóth János, Vác polgármestere is jelezte, hogy levélben kéri a rendelet visszavonását.
(MTI)
