A kegyképet a kegytemplom felújításának első időszakára, hét hónapra, február 7-én gyalogos zarándoklattal átviszik a hajdúdorogi székesegyházba – emlékeztetett a Kelet-Magyarország című lap, amely azonban arra is kitért, hogy a tiltakozók szerint Máriapócson is akad elég kápolna, vagy akár a római katolikus templomban is elhelyezhetnék ideiglenesen a kegyképet. Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke az üggyel kapcsolatban az újságnak úgy nyilatkozott: először azt kezdeményezte, hogy a kegytemplomban részlegesen végezzék a felújítást, hogy a kegykép helyben maradhasson, de ez a szakemberek szerint műszakilag nem volt megoldható. Szóba került az is, hogy valamelyik máriapócsi kápolnába, illetve a római katolikus templomba vagy a múzeumba kerüljön a kegykép. Az is felvetődött, hogy ha már elmozdítják a helyéről, körbeviszik az országban.
Végül az érvek és a tanácsok meghallgatása után született döntés arról, hogy a hajdúdorogi székesegyház ad helyet hét hónapra a képnek, mert ott adottak a körülmények a zarándokok fogadására is. A máriapócsiak – a lap szerint – viszont „mindent megmozgatnak” annak érdekében, hogy a kegykép a szabolcsi kisvárosban maradjon. Az egyháztörténet szerint a Szűz Mária-ikon először 1696. november 4-én könnyezett az akkori máriapócsi kis fatemplomban, ahonnan I. Lipót osztrák császár és magyar király Bécsbe vitette. Az ikont ma is Bécsben, a Szent István-székesegyházban őrzik, ahol viszont a jelenség nem ismétlődött meg. A képről készült egyik, Máriapócson elhelyezett másolat azonban 1715. augusztus 1-jén ismét könnyezett, míg a harmadik könnyezést valamivel több mint 100 évvel ezelőtt, 1905. december 3-án észlelték a szabolcsi kisváros templomában. A képet a százéves jubileumra restaurálták: 2005. december 3-án arany koronát helyeztek el rajta, amelyet XVI. Benedek pápa áldott meg Rómában.
(Kelet-Magyarország)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
