Több szigorítást és egyszerűsítést is bevezet az APEH

Az adóhatóság kiemelt figylemére számíthatnak az adóminimalizálók – mondta az APEH elnöke. Szikora János hozzátette: az ebben a körben megállapított adókülönbözet tavaly meghaladta a 460 milliárd forintot, ehhez közel 300 milliárd forint szankció kapcsolódott. A transzferárak ellenőrzésére még tavaly speciális ellenőrzési csoportokat hozott létre az adóhatóság, a revizorok képzése januárban is folytatódik.

MNO
2009. 01. 08. 12:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az adóminimalizálók, a feketén foglalkoztatók és a számítógépalkatrész-kereskedők az idén is az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) kiemelt figyelmére számíthatnak, s fokozottan ellenőrzik majd a transzferárakat is – nyilatkozta az MTI-nek az APEH elnöke.

Az adózók dolgát az idén az egyszerűsített adóbevallás és a köztartozásmentes adózók listájának bevezetése, valamint az ellenőrzési és a bírságolási kézikönyv közzététele könnyíti, s hamarosan egyszerűsítik az áfabevallásokat is. Szikora János elmondta: az APEH évek óta rendszeresen ellenőriz egyes területeket, így bizonyosra vehető, hogy az idén is fókuszban lesznek az adóminimalizálók. E kör nagy forgalom mellett viszonylag alacsony befizetési kötelezettséget vall be, s a bevételek eltitkolásával, avagy fiktív számlákkal teremt látszólagos befizetési pozíciót. Az itt megállapított adókülönbözet – aminek 80 százaléka évek óta az áfában jelentkezik – tavaly meghaladta a 460 milliárd forintot, ehhez közel 300 milliárd forint szankció kapcsolódott.

Az adóhatóság az idén is nagy súlyt fektet a fekete foglalkoztatás kiszűrésére, s folytatódik a társadalombiztosítási befizetések ellenőrzése is. A transzferárak – a kapcsolt felek között alkalmazott elszámolóárak – ellenőrzése a középtávú stratégia szerint is kiemelt feladat, ennek érdekében már tavaly speciális ellenőrzési csoportok jöttek létre; a revizorok képzése januárban a francia adóhatóság közreműködésével folytatódik – mondta Szikora János. Az APEH új középtávú stratégiája szerint, ha szándékos adóelkerülés miatt jelentős adókülönbözetet állapítanak meg, az ellenőrzést kiterjeszthetik az ellenőrzött társaság tulajdonosaira, képviselőire, és az érdekeltségükbe tartozó vállalatokra is. Szikora János szerint ezt már az idén alkalmazhatják. Úgy vélekedett: a bevétel eltitkolásakor vagy fiktív költségek elszámolásakor jövedelmet rejtenek el, amit meg kell keresni. Azt persze mindig mérlegelni kell, hogy a kiterjesztett vizsgálat mekkora kapacitást köt le, milyen hozadéka van, s bizonyítható-e – tette hozzá.

Jön az egyszerűsített adóbevallás

Az APEH elnöke kiemelte: a tavalyi év elvi áttörést hozott az adóztatásban azzal, hogy bizonyos mulasztások esetén az 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot már nemcsak az adózóra, hanem a nevében eljáró alkalmazottra is ki lehet róni, így ő is saját zsebén érzi, ha szabálytalanságot követ el a cég. Az idei évtől a foglalkoztatás bejelentésének elmulasztása esetén például a cég mellett már a nevében intézkedésre jogosult személyre is 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot lehet kiszabni – figyelmeztetett.

Az idei egyik legjelentősebb változásnak az APEH elnöke az egyszerűsített – előre kitöltött – adóbevallás bevezetését tartja. A tavalyi évet az elektronikus bevallási rendszer teljes körűvé válása tette adózástörténeti jelentőségűvé, az idei év az elnök szerint a magánszemélyek adóztatásában bekövetkező változások miatt tekinthető annak. Gyökeres változás, hogy az APEH a kifizetők által adott információkat a korábbiaktól eltérően nem kontrolleszköznek tekinti, hanem az adózók segítésére használja fel – hangsúlyozta. Az előre kitöltött bevallás elkészítésére vonatkozó igényt február 16-ig kell jelezni az adóhatóságnak a januári adócsomagban kiküldött nyilatkozat aláírásával.

A cégek számára a köztartozásmentes adózók listájának közzététele hoz az idén könnyítést, a listát első ízben február 10-én publikálják, utána havonta frissítik. A listán való szereplés pótolja a közbeszerzési pályázathoz szükséges adóigazolást. Az adatbázisba való bekerülés feltétele, hogy a gazdálkodó összes bevallását beadja, adótartozásait megfizesse, vagy az adóhatóságtól jogerősen fizetési kedvezményben részesüljön. Az elnök azt reméli, módosulnak majd azok az ágazati jogszabályok is, amelyek jelenleg mintegy 140 féle módon írják elő adóigazolás beszerzését, s akkor az adatbázisban való szereplés nemcsak a közbeszerzési pályázatoknál váltja ki az adóigazolás benyújtási kötelezettséget, hanem minden más esetben is. Évente 500-600 ezer adó- és jövedelemigazolást kérnek a gazdálkodók és a magánszemélyek az adóhivataltól, ezeknek a jelentős része így megspórolható lesz.

Telefonon is lehet ügyet intézni

Az ellenőrzési és a bírságolási kézikönyv várhatóan már januárban felkerül az APEH honlapjára – mondta Szikora János. Az ellenőrzési kézikönyv az adózók és az adóhatóság jogait és kötelezettségeit tartalmazza az ellenőrzés során; fejezetenként lehet majd keresni benne, az adózó megtudhatja például, hogy milyen iratokba tekinthet bele, milyen dokumentumokat kell bemutatnia a revizoroknak. Az APEH elnöke hangsúlyozta: az adóhatóság folyamatosan dolgozik az eljárások egyszerűsítésén. Az adóbevallások egyszerűsítésén, korszerűsítésén munkálkodó fórum is folytatja munkáját. Legközelebb az áfabevallás újul meg, az elképzelések szerint más formában, szűkebb adattartalommal kérik majd.

Az adózók dolgának megkönnyítését szolgálja majd az is, hogy júliustól telefonon is el lehet intézni egyes, személyes jelenlétet nem igénylő ügyeket. Szikora János szerint ilyen lehet például a bevallás kijavítása, vagy a folyószámláról való kivezetés. A szolgáltatást jelszóval lehet majd igénybe venni és a beszélgetést hangfelvétellel dokumentálják. Az idei évtől az eddig jellemzően a becsérték 50 százalékán elkelő ingatlanok elektronikus árverése is lehetővé vált – hívta fel a figyelmet. Az ingóságok elektronikus árverése tavaly januárban kezdődött, és az elnök szerint igazi sikertörténet, ugyanis míg korábban átlagosan a kikiáltási ár 25 százalékán, addig az e-árverés bevezetése óta több mint 72 százalékán kelnek el az ingóságok. Az ingatlanok esetében nem várható hasonló mértékű javulás, mert ott nem volt jellemző a maffiaszerű összejátszás – tette hozzá.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.