Elhunyt Koch Sándor

Elhunyt Koch Sándor virológusprofesszor, az MTA doktora, a gyermekbénulás elleni Salk-vakcina, majd a Sabin-csepp hazai előállítója; a tudós hamvasztás utáni búcsúztatása február 26-án lesz Budapesten, a Farkasréti temetőben – közölte a családot képviselő Nienhaus Rózsa szerdán.

MNO
2009. 02. 18. 12:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Koch Sándor életének 85. évében, súlyos betegségben hunyt el február 5-én. Nevét Magyarországon elsősorban szakmai körökben ismerik, a szélesebb nyilvánosság kevésbé, pedig az országban több százezren köszönhetik neki, hogy elkerülhették a gyermekbénulást, miután munkatársaival az 1950-es években előállította a Sabin-cseppeket, s megszervezte a tömeges oltást. A betegség ezt követően hamarosan eltűnt hazánkból. Koch Sándor 1925. január 19-én született Budapesten a világhírű mineralógusprofesszor, a Kossuth-díjas Koch Sándor és a biológia-kémia szakos tanár édesanya gyermekeként. A szegedi piarista gimnáziumban érettségizett, majd 1943-ban az egyetem orvosi fakultására iratkozott be, ahol 1950-ben doktorrá avatták, és nyomban tanársegédi kinevezést kapott. Egyetemi tanulmányainak kezdetétől dolgozott az Ivánovics György akadémikus vezette szegedi Mikrobiológiai Intézetben, így hamarabb lett virológus kutató, mint orvos.

1953-ban a Humán Oltóanyag Intézet vírusosztályának vezetésére kapott felkérést, ahol sikeresen fejlesztett ki új típusú vakcinákat. Közülük a kiütéses tífusz és a mumpsz elleni készítmény ma is használatos. A tehetséges fiatal szakembert áthelyezték az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) vírusosztályára, és megbízták a poliolaboratórium vezetésével, ahol munkatársaival sikerrel oldotta meg a gyermekbénulás elleni védelmet jelentő Sabin-cseppek előállítását. Koch Sándor tudományos érdeklődése azonban jóval szélesebb körű és magasabb szintű volt, mint az abban az időben nagyon fontos vakcina előállítása. A Nobel-díjas francia virológus, André Lwoff tanulmányútra hívta a párizsi Pasteur Intézetbe, ahol egy évet töltött a világhírű tudós mellett. Ezt követően számos figyelemre méltó elméleti virológiai eredményről számolt be közleményeiben, s egyre-másra kapta a felkéréseket külföldi tanulmányutakra, előadásokra. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felkérésére ő indította be Iránban a virológiai laboratóriumi vizsgálatokat. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. sz. Kórbonctani Intézetébe kerülve a világon elsőként oldotta meg az aorta endotelsejtjeinek folyamatos tenyésztését, majd a matematikai, illetve számítógépes modellezés került érdeklődésének középpontjába. Szenvedélyes nevelői alkatának, gondolatai átütő erejének és rendkívüli műveltségének köszönhetően sereglettek köré az önkéntes tanítványok. 1976-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem meghívta címzetes professzorának. Az MTA 1998-ban Eötvös József-koszorúval tüntette ki, emellett Szentágothai János- és tavaly Magyar Örökség-díjban is részesült.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.