Hétfőn eldől, hogy kísérleti patkányok leszünk-e

Az öt párt, a köztársasági elnök, a külügyi diplomaták és a civil szervezetek mind egyetértésben, keményen dolgoznak azért, hogy megmaradhasson hazánkban a génmódosított növények forgalmazási és termelési tilalma. A kutatók és a tudósok többsége tart a GM-termények emberre gyakorolt hatásától, amit állatkísérletek is bizonyítanak. Hétfőn dől el, hogy hazánk meg tudja-e tartani a moratóriumot, ekkor szavaznak ugyanis a környezetvédelmi minisztériumok uniós tanácsában. • Kísérleti patkányok lehetünk• Megmaradna Magyarország GMO-mentessége• A génmódosított növények ellen tiltakoztak civil szervezetek• Sólyom európai összefogást sürget a génmanipuláció ellen

Nyílt levélben fordult többek között Hegyi Gyula szocialista EP-képviselő, Jakab István, a Magosz elnöke, az Élőlánc Magyarországért Mozgalom, a Levegő Munkacsoport és még sok szervezet Sólyom Lászlóhoz és Gyurcsány Ferenchez. A szervezetek azt kérték: a döntés előtti utolsó pillanatban a köztársasági elnök és a miniszterelnök is tegyen meg minden lépést azért, hogy a még bizonytalan tagállamok is hazánk mellé álljanak, hiszen csak így őrizhető meg Magyarország génmódosítás-mentessége. Az említett szervezetek úgy vélik: államfői és kormányfői szinten is szükség van arra, hogy hazánk szövetségest találjon a génmódosított kukorica termesztési tilalmának fenntartásához.

Teljesen bizonytalan a környezetvédelmi minisztériumok uniós tanácsának hétfői döntése arról, hogy Magyarországon továbbra is megmarad vagy sem a génmódosított növények forgalmazási és termelési tilalma – mondta el az MNO-nak Rodics Katalin. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese beszámolt arról: az országok többsége mellettünk áll, de sokan még mindig nem döntötték el, támogatják-e a magyar moratóriumot. Itthon mindenesetre mind az öt párt, a köztársasági elnök, a külügyi diplomaták, a civil szervezetek keményen dolgoznak a génmanipulált növények hazánkba engedése ellen – tette hozzá. Ahhoz azonban, hogy fenntartsuk a tilalmat, minősített többségre van szükség.

Kísérleti patkányok leszünk?

„Mi leszünk a kísérleti egerek, patkányok” – jelentette ki az MNO-nak korábban Ángyán József, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a génmódosított növények emberekre gyakorolt hatásai kapcsán. Ma Magyarországon bűncselekményt követ el az, aki génmódosított növényeket termeszt, ugyanis hazánkban 2005 óta forgalmazási és termelési tilalmat rendeltek el. Ám az Európai Bizottság ennek a moratóriumnak a feloldását kezdeményezte két hónappal ezelőtt. A bizottságokban pedig a multik megvásárolt emberei ülnek, ők döntenek rólunk és az egészségünkről – állította lapunknak a professzor.

Összekeveredik a génmódosítás a multiellenességgel

Györgyey János azonban a génmódosítást tartja a jövő kiútjának. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának tudományos főmunkatársa szerint eddig nem találták a káros hatását a génmódosított növényeknek, pedig az Amerikai Egyesült Államokban már több mint tizenkét éve fogyasztanak ilyen termékeket. A növénygenetikus szerint kiragadott adatokból megengedhetetlenül messzemenő következtetést vontak le a zöldszervezetek. Györgyey szerint ma már összekeveredik a génmódosítás a multiellenességgel. A tudományos főmunkatárs úgy véli: a termesztésben levő GM-növényeknek nincs veszélyes hatása sem az emberre, sem a természetre.

A génmódosításra használt DNS egy része a fogyasztás után is megmarad

Arról, hogy milyen hatással bír az emberi szervezetre a génmanipulált növények fogyasztása, az MNO Pusztai Árpádot kérdezte, aki a korábbi cikkben említett patkánykísérleteket vezette. „Sötétben tapogatózunk, ugyanis emberrel nem végeztek kísérleteket, annyi azonban az opportunista vizsgálatokból és a patkányokkal végzett kísérletekből is kiderül: a génmódosított növények fogyasztása immunológiai, bakteriális és egyéb hatással lehet az emberre.” A kutató beszámolt arról, hogy a génmódosításra használt DNS egy része a fogyasztás után is megmarad.

Félrevezetett médiafogyasztók

A tudós úgy véli: Magyarországon rendkívül gyenge a génmódosított növényekkel végzett táplálkozástani kutatás, nincsen elegendő kísérlet egyrészt a pénz, másrészt a szakértelem hiánya miatt. Ennek ellenére olyanok nyilatkoznak, akiknek sem szakértelmük, sem joguk nem lenne ehhez – véli. A suszter pedig maradjon a kaptafánál – tette hozzá. Pusztai óriási problémának nevezte, hogy egyes MTA-tagok a szakértelem látszatával jót mondanak a GM-növényekről, ezzel félrevezetve a médiafogyasztót, aki csak annyit lát, hogy tudós mond véleményt, azt azonban nem tudják, hogy az adott tudósnak a szakterülete például a biotechnológia és nem a táplálkozástudomány. A szakértő szerint így egyes MTA-tagok a génmanipulált növényeket propagáló multik malmára hajtják a vizet. A professzor szerint annyi bizonyos: az opportunista vizsgálatok cáfolják, amit a biotechnológiai ipar és a növénygenetikusok akarnak elhitetni.