A magyarok háromnegyede nem bízik a kormányban

A helyi önkormányzatok teljes elismerésére van szükség az Európai Unióban – jelentette ki Sértő-Radics István, a Régiók Bizottsága magyar delegációjának elnöke. Az Eurobarometer legfrissebb kutatása szerint a magyarok közel háromnegyede nem bízik a kormányban, a helyi önkormányzatok részvételét viszont szívesen látnák az uniós döntéshozatalban.

MNO
2009. 03. 09. 13:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyarok nagyobb bizalommal vannak az Európai Unió intézményei, mint a saját kormányuk iránt, és szeretnék, ha a helyi önkormányzatoknak nagyobb szerep jutna az uniós döntéshozatalban – állapította meg az Eurobarometer legfrissebb kutatása.

A vizsgálat eredményéről szóló összegzést a Régiók Bizottsága hétfőn juttatta el az MTI-hez. A közvélemény-kutatás 2008. október 6. és november 6. között készült, az EU kommunikációs főhatóságának megbízásából. Összesen 27 ország 26 618 lakóját kérdezték meg, közülük 1002 válaszadó volt magyar.

A kutatás eredménye szerint a magyar lakosság 74 százaléka nem bízik a kormányban, bár elismeri, hogy annak döntései befolyásolják a legjobban mindennapi életét. Az EU-ról alkotott vélemény sokkal biztatóbb: a magyarok 51 százaléka megbízik az EU-ban és politikájában. A magyarok 46 százaléka bizalommal van helyi önkormányzata iránt, ugyanekkora hányaduk azonban ezzel ellentétesen nyilatkozott.

A magyarországi adatok tükrözik a kelet-közép-európai országok véleményét: a csehek 49, a szlovákok 45, a lengyelek 41 százaléka bízik meg helyi vagy regionális képviselőjében, míg ez az arány Németországban 65, Franciaországban 62 százalék. A skandináv országokban és Ausztriában még magasabb a szám: ott a lakosság kétharmada pozitív véleménnyel van helyi vezetőiről. A magyarok többsége szívesen fordul országgyűlési, illetve európai parlamenti képviselőjéhez, ha EU-s kérdése van (26 százalék), a lakosság 20 százaléka nem idegenkedik helyi képviselője megkérdezésétől sem. A magyarok szintén szeretnének erősebb helyi befolyást látni az Európai Unióban.

Sértő-Radics István, a Régiók Bizottsága magyar delegációjának elnöke szerint „itt az idő a helyi önkormányzatok teljes elismerésére az Európai Unióban. A helyi képviselők ismerik a helyi lakosságot, tisztában vannak legégetőbb problémáikkal, és a megoldást is a legtöbb esetben ők tartják a kezükben. Ha Európa demokratikusabb akar lenni, meg kell hallgatnia a legkisebb falu, a legelszigeteltebb régió küldöttjét is” – olvasható a közleményben.

A Régiók Bizottságát 1994-ben azzal a céllal hozták létre, hogy a helyi önkormányzatok képviselőinek beleszólási jogot adjanak a jogszabályok tartalmi kialakításába, ugyanis az EU jogszabályainak mintegy kétharmadát a tagállamok helyi és regionális önkormányzatai hajtják végre. A jövőben az Európai Parlament minden regionális és helyi vonatkozású fontos témában köteles kikérni a bizottság véleményét, amely az Európai Bírósághoz is fordulhat.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.