A magyarok háromnegyede nem bízik a kormányban

A helyi önkormányzatok teljes elismerésére van szükség az Európai Unióban – jelentette ki Sértő-Radics István, a Régiók Bizottsága magyar delegációjának elnöke. Az Eurobarometer legfrissebb kutatása szerint a magyarok közel háromnegyede nem bízik a kormányban, a helyi önkormányzatok részvételét viszont szívesen látnák az uniós döntéshozatalban.

MNO
2009. 03. 09. 13:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyarok nagyobb bizalommal vannak az Európai Unió intézményei, mint a saját kormányuk iránt, és szeretnék, ha a helyi önkormányzatoknak nagyobb szerep jutna az uniós döntéshozatalban – állapította meg az Eurobarometer legfrissebb kutatása.

A vizsgálat eredményéről szóló összegzést a Régiók Bizottsága hétfőn juttatta el az MTI-hez. A közvélemény-kutatás 2008. október 6. és november 6. között készült, az EU kommunikációs főhatóságának megbízásából. Összesen 27 ország 26 618 lakóját kérdezték meg, közülük 1002 válaszadó volt magyar.

A kutatás eredménye szerint a magyar lakosság 74 százaléka nem bízik a kormányban, bár elismeri, hogy annak döntései befolyásolják a legjobban mindennapi életét. Az EU-ról alkotott vélemény sokkal biztatóbb: a magyarok 51 százaléka megbízik az EU-ban és politikájában. A magyarok 46 százaléka bizalommal van helyi önkormányzata iránt, ugyanekkora hányaduk azonban ezzel ellentétesen nyilatkozott.

A magyarországi adatok tükrözik a kelet-közép-európai országok véleményét: a csehek 49, a szlovákok 45, a lengyelek 41 százaléka bízik meg helyi vagy regionális képviselőjében, míg ez az arány Németországban 65, Franciaországban 62 százalék. A skandináv országokban és Ausztriában még magasabb a szám: ott a lakosság kétharmada pozitív véleménnyel van helyi vezetőiről. A magyarok többsége szívesen fordul országgyűlési, illetve európai parlamenti képviselőjéhez, ha EU-s kérdése van (26 százalék), a lakosság 20 százaléka nem idegenkedik helyi képviselője megkérdezésétől sem. A magyarok szintén szeretnének erősebb helyi befolyást látni az Európai Unióban.

Sértő-Radics István, a Régiók Bizottsága magyar delegációjának elnöke szerint „itt az idő a helyi önkormányzatok teljes elismerésére az Európai Unióban. A helyi képviselők ismerik a helyi lakosságot, tisztában vannak legégetőbb problémáikkal, és a megoldást is a legtöbb esetben ők tartják a kezükben. Ha Európa demokratikusabb akar lenni, meg kell hallgatnia a legkisebb falu, a legelszigeteltebb régió küldöttjét is” – olvasható a közleményben.

A Régiók Bizottságát 1994-ben azzal a céllal hozták létre, hogy a helyi önkormányzatok képviselőinek beleszólási jogot adjanak a jogszabályok tartalmi kialakításába, ugyanis az EU jogszabályainak mintegy kétharmadát a tagállamok helyi és regionális önkormányzatai hajtják végre. A jövőben az Európai Parlament minden regionális és helyi vonatkozású fontos témában köteles kikérni a bizottság véleményét, amely az Európai Bírósághoz is fordulhat.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.