A jelenlegi szabályok szerint a kétharmados parlamenti többséggel megválasztott legfelsőbb bírósági elnök tölti be az OIT elnöki posztját is – ezt különítené el a javaslat, amelyről csütörtökre ötpárti szakértői egyeztetést hívott össze az igazságügyi és rendészeti miniszter.
Az MTI birtokába került minisztériumi kodifikációs vázlat szerint a jövőben az OIT elnökét is az Országgyűlés választaná meg, de egyszerű többséggel, és nem a köztársasági elnök, hanem a házelnök, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a szakminiszter javaslatára. A javaslat szerint a bíróságok központi igazgatását változatlanul az OIT látná el, de hatásköre kiterjedne a Legfelsőbb Bíróságra is. Ezzel szemben a jelenlegi szabályozás tartalmazza többek között azt, hogy az OIT „irányítja és ellenőrzi – a Legfelsőbb Bíróság elnökének kivételével – a kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági elnökök igazgatási tevékenységét”, valamint „kinevezi és vezetői tisztségéből felmenti az ítélőtábla elnökét és elnökhelyettesét, a megyei bíróság elnökét és elnökhelyettesét, a kollégiumvezetőt”, ugyanakkor „előzetes véleményt nyilvánít a Legfelsőbb Bíróság elnökének tisztségére jelölt személyéről és az elnökhelyettes személyéről”.
Az igazságügyi minisztériumba csütörtökre összehívott ötpárti szakmai konzultációnak az adhat különleges aktualitást, hogy az Országgyűlés hétfőn szavaz másodszor az államfő által főbírónak jelölt Havasiné Orbán Máriáról, akinek megválasztását decemberben egyszer már elutasította a parlament, a Sólyom László azonban január 20-án ismételten őt jelölte a posztra.
A Fidesz, a KDNP, az SZDSZ és az MDF támogatja a jelöltet. Az MTI úgy tudja, hogy a szocialista képviselőcsoport ismét lelkiismereti szavazással dönt. Az MSZP kifogásolta a jelölt reformelképzeléseinek túl gyors menetét, illetve hiányolta a megfelelő tudományos hátteret, ugyanakkor sajtóinformációk szerint kifogásolták Havasiné Orbán Mária állítólagos fideszes kötődését is. Az államfő a sikertelen szavazás után kemény szavakkal bírálta a döntést és az MSZP-t is. Mint mondta, „tűrhetetlen arra hivatkozni, hogy az illetőnek valamilyen távoli rokona a Fidesznél dolgozik”.
Idén januárban egyébként az OIT is megfogalmazta, hogy milyen jogszabályi változtatásokat tartana szükségesnek többek között a testület összetételében, de ebben nem szerepelt a Legfelsőbb Bíróság és a OIT elnökének elkülönítése. A két poszt szétválasztása mellett a szaktárca javaslata kitér még a Legfelsőbb Bíróság feladatait – így például a jogegységi eljárást és joggyakorlat-elemzést –, az OIT feladatait, összetételét, a bírósági szervezetet – bíróságok létesítését és megszüntetését –, valamint a bírák és a bírósági vezetők kinevezését, pályaalkalmasságát, teljesítményértékelését érintő számos szakmai részletkérdésre.
Az IRM az MTI érdeklődésére megerősítette, hogy csütörtökön ötpárti szakértői konzultáció lesz a javaslatokról. A miniszter meghívta a frakciók vezetőit és elküldte nekik a rendelkezésére álló szakértői anyagokat is. „E szakértői anyagokról azonban fontos elmondani, hogy a kormány és a tárca sincs elkötelezve semelyik megoldás mellett sem” – tartalmazza az IRM írásos válasza, mely kitér arra is, hogy tíz évvel a bírósági reformot követően számtalan lehetséges módja merült fel már annak, hogy miként lehetne hatékonyabbá tenni a bírósági igazgatás rendszerét.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
