A kormányfő úgy látja: a nem hivatalos magyar javaslat a 180 milliárd eurós csomagról azért kapott ekkora figyelmet Európában, mert a múlt vasárnapi informális EU-csúcsnak valójában nem volt napirendje.
Mint mondta, Magyarországnak nem kell kishitűnek lennie, törekednie kell az európai politika befolyásolására. „Magyarországnak ne legyen abban szégyene, hogy szerinte Közép-Európa jól teszi, hogy közös sajátosságok miatt, közösen lép fel. Aztán ha mások nem akarnak, akkor úgy fogunk dönteni, hogy nem, de erről kell és lehet is beszélni” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
Hangsúlyozta: nem a magyar államnak van szüksége pénzre, hanem a régió gazdaságának. Arra a kérdésre, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) aláírása az első körben miért maradt le a kelet-európai uniós tagországok bankfelügyeleteinek közös közleményéről szerdán, a miniszterelnök azt válaszolta: nem ismer minden részletet, de úgy tudja, még a véleményezés ideje alatt megjelent a szöveg a nyilvánosság előtt.
A szerdai forintgyengülés hátterében egészen biztosan az a pár óra van, amíg úgy tűnt, hogy a magyar bankfelügyelet nem írta alá a közleményt, utána a forint visszaerősödött. „Hogy ez ügyetlenkedés-e, vagy valamilyen játéka-e egyes pénzügyi felügyeleteknek, azt hiszem, ez soha nem fog kiderülni” – jelentette ki. Gyurcsány Ferenc a csütörtöki forintgyengülésről azt mondta: a közép-európai pénzügyi folyamatok hihetetlenül mozgékonyak, és „egyelőre több a rossz hír, mint a jó hír”.
A Reformszövetség javaslataival kapcsolatban kitért arra, hogy a készítők nem ismerik a számok mögötti valamennyi részletet, de ez nem is várható el kormányon kívüli szakemberektől. A kormányfő nem ért egyet azzal, hogy az állam működési kiadásaiból 550 milliárd forintot meg lehet takarítani. „Újra érdemes feltenni a kérdést, lehet-e Magyarország érdekeit szolgáló nagy, szerkezeti átalakításokat kezdeményezni olyan területeken is, mint az oktatás és az egészségügy” – mondta a miniszterelnök.
Hozzátette: ennek lehetőségéről kevéssé szól a Reformszövetség anyaga, viszont többet beszél róla Bokros Lajos volt pénzügyminiszter. A gyűlöletbeszédről szóló alkotmánymódosítási javaslattal kapcsolatban úgy vélekedett: nincs igazuk az Alkotmánybíróság „alapító atyáinak” – Kis Jánostól Sólyom Lászlóig – abban, hogy elvi alapon tiltakoznak ez ellen. „Az elmúlt húsz év bebizonyította, hogy bármilyen jó szándékuk van, ebben rossz precedenst teremtenek” – hangoztatta. Szavai szerint a politikai alapon tiltakozók pedig azt gondolják, az a jó, ha destabilizálódik az ország. „Magyarország adjon annyit magára, hogy ezt nem engedi meg” – közölte Gyurcsány Ferenc.
(MTI)
origo.hu
Kitört a balhé Szombathely hírhedt bűntanyájánál
