Kolláth György szerint fontos és reális közpolitikai érdek a javaslat célja: a verbális agresszió megfékezése és tettleges erőszakba való átmenetének megakadályozása. Elismerte, hogy az alkotmánybírósági gyakorlatot alkotmánymódosítással felül lehet írni, de – mint fogalmazott – ez nem a dolgok szokásos elintézési módja. Illúzió, hogy a veszélyes aktuálpolitikai bajra az évtizedekre szóló alaptörvény rapid megváltoztatása a jó válasz; nem szabad erős felindulásból alkotmányt módosítani – mondta.
Kolláth György elismerte, hogy a javaslat illeszkedik az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaihoz. Odáig Magyarországnak is illik elmennie, ameddig Európa elmegy a faji, etnikai gyűlölet elleni fellépésben, és előrelépést hozhat, ha a parlamentben sikerül megegyezni abban, hogy nyílt, közvetlen veszély nélkül is büntetni kelljen azokat, akik az egyének és közösségek méltóságát, avagy a köznyugalmat sértik, megzavarják – fűzte hozzá. Mint mondta, miután az Alkotmánybíróság (AB) gyakorlata még az európai emberi jogi egyezménnyel sincs szinkronban – mert az egyezmény mélyebb, kiterjedtebb törvényi korlátozást enged meg, mint az Alkotmánybíróság –, a világosan definiált és keretbe foglalt „gyűlöletbeszéd” büntetőjogi tényállása megállná a helyét. Az Alkotmánybíróság dilemmája volna ezután, hogy Európához igazodik-e, vagy a saját korábbi gyakorlatához. Az alkotmánymódosítás azonban csak akkor ér el valamit, ha mellette van a kilátásba helyezett, szigorú büntetőtörvénykönyv-módosítás is – nyilatkozta Kolláth a távirati irodának.
Az alkotmányjogász felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett szabályozás alapvető problémákat nem rendez. Így például kérdéses, hogy miért csak a nemzeti, etnikai, faji és vallási gyűlöletkeltés büntetendő, a szexuális másság iránti pedig miért nem. Kolláth György szerint a fajgyűlölet elleni fellépés történelmi okokból és nemzetközi kötelezettségvállalás folytán is adott, ám a másik három „aktuálpolitikai ízű, önkényes, talán diszkriminatív is”. Nem szabadna azt sugallni, hogy a nevesített négy vétek nem sértheti ugyan az alapvető jog gyakorlását, de más esetleg már igen; ez visszalépés lenne az alkotmányhoz képest, amely szerint az alapvető jogok tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
A javaslat szerint a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság gyakorlása nem irányulhat nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltésére. Kolláth György szerint hibás kiemelni a többi alapjog közül a véleménynyilvánítást és a sajtószabadságot, mert ez azzal a nem kívánt értelmezéssel járhat, hogy az egyesülési, gyülekezési jog gyakorlása esetében nincs ilyen korlátozás.
Németország
Migránsoknak segítenek a baloldali aktivisták
