Kritizálták a gyűlöletbeszéd elleni alkotmánymódosítást

Végiggondolatlan, kapkodó munka a kormány gyűlöletbeszéd elleni alkotmánymódosító javaslata, nincs számottevő esély az elfogadására – mondta Kolláth György pénteken. Lövétei István szerint pedig a javaslat egyes rendelkezései túlságosan konkrétak.

Nem feladata

Lövétei István alkotmányjogász szerint mindenképpen kellene utalni az alkotmányban arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjedhet ki a gyűlöletbeszédre. Mint mondta, a gyűlöletbeszédnek az európai kultúrában elfogadott korlátai vannak. Erre utalni kell az alkotmányban, különben semmi sem gátolja azokat az értelmezéseket, amelyek szerint bármilyen ilyen szöveget el lehet mondani. Hozzátette: az Alkotmánybíróság azonban elfogadhatónak tartja a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából ezeket a megnyilvánulásokat. Itt ütközik az AB eddigi gyakorlata szerinti értékrendszer az európai értékrendszerrel, ezt pedig csak alkotmánymódosítással lehet feloldani – mondta.

Az alkotmánynak nem feladata kimondani, hogy valami tilos, mert nincs mögötte szankció. Mint mondta, helyénvaló, hogy a módosító javaslat úgy szól: nem irányulhat a véleménynyilvánítás gyűlöletkeltésre, a faji felsőbbrendűségre vagy a fajgyűlöletre alapozott eszmék terjesztésére, mert ez azt jelzi, hogy vannak a véleménynyilvánításnak korlátai, és ennek a korlátnak a jegyében már nem lesz feltétlenül alkotmányellenes egy büntetőjogi rendelkezés. Ugyanakkor felesleges hozzátenni, hogy ezt a büntetőjog szigorúan büntetni fogja. Nem szerencsés, ha az alkotmányba a büntetőjogot ilyen módon becsempésszük, tehát a szabályozás ebben a vonatkozásban túlságosan konkrét – mondta. Lövétei István hozzátette: nincs politikai esély az alkotmánymódosítás elfogadására.

(MTI)