Nagy Andor, a környezetvédelmi bizottság fideszes alelnöke egy 500 milliárd forintos alapra, egyfajta zöld Széchenyi-tervre tett javaslatot, amelyben uniós források és a szén-dioxid-kibocsátásból származó bevételek szerepelnének. A politikus szerint egy „zöld hitelintézetet” is létre lehetne hozni, amely környezetvédelmi beruházásokat finanszírozna. Nagy Andor arról is beszélt, hogy tarthatatlan a kormány által elfogadott energiastratégia, amely azon alapszik, hogy mindig jóban leszünk az oroszokkal. Szerinte csökkenteni kell az egyoldalú energiafüggőséget, és ez nem oroszellenesség.
Matolcsy György, az Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere azt mondta, hogy Magyarországnak az Európai Uniónál ambíciózusabb célt kell kitűznie, és 2020-ig a megújuló energiaforrások arányát 20 százalék helyett 25 százalékra kell emelni. Szintén 25 százalék lenne a szénhidrogén, leginkább a kőolaj aránya, 50 százalék pedig az atom- és szénenergia aránya. Hangsúlyozta, hogy az energiapolitika és a gazdaságfejlesztés szoros kapcsolatban állnak. A gazdaságfejlesztésnek négy célját nevezte meg: a növekedést, a foglalkoztatás növelését, az életminőség emelését és a demográfiai fordulatot. Szerinte komolyan gondolják, és meg is fogják valósítani, hogy 10 év alatt egymillió új munkahelyet teremtenek.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar gazdaság energiaigénye kétszerese az európai átlagnak, és magas az energiafüggőségünk, főként a földgáztól való függés. Szerinte az energiapolitikának hat célt kell szolgálnia: csökkenteni az energiaigényt, erősíteni az energiafüggetlenséget, mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátást, decentralizálni az energiapolitikát, növelni a jövőt szolgáló energiaforrások arányát és szolgálni a gazdasági egyensúlyt. Szerinte az atomenergiára számítani kell, de a megújuló energiával mindig össze kell vetni a hatékonyságát.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.