Kóthay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára a helyszínen elmondta: Magyarország az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2007 és 2013 között mintegy 150 milliárd forintot költhet el árvízvédelmi beruházásokra. Ez az összeg a többszöröse annak, mint amennyi az előző években erre a célra jutott – tette hozzá. Az Oldi Öblözet Projekt kivitelezési munkáit közbeszerzési eljáráson nyerte el a DRÁVA ÁT Konzorcium.
Első lépésként 5,1 kilométeren újítják fel az árvízvédelmi rendszert a horvát államhatártól a gyűrűspusztai gátőrházig. A jelenlegi védvonal állaga ugyanis gyenge, magassága sem megfelelő. A 80-as években tervezett vízi erőművek nem épültek meg, amelyek a mértékadó árhullám csúcsát 60 centiméterrel csökkentették volna. Így a jogszabályban meghatározott úgynevezett mértékadó árvízszinthez (mász) viszonyított 120 centiméteres biztonsági tartalékból átlagosan 60 centiméter hiányzik. A szakemberek szerint az árvizek hevessége miatt az előrejelzés nem nyújt megfelelő védekezést. A kiszolgáltatottságot tovább erősíti, hogy Dráva vízgyűjtőterületének döntő része külföldön van. Az oldi projekt hét település – Beremend, Alsószentmárton, Kásád, Old, Matty, Egyházasharaszti és Kistapolca – mintegy ötezer lakóját érinti.
A térségben a lakosság nehéz gazdasági és szociális körülmények között él, így különösen fontos, hogy az ingatlanokat ne veszélyeztesse az árvíz. A Dráván az utóbbi száz év legmagasabb vízállását 1972. június 19-én mérték, ekkor Barcsnál 618 méteren tetőzött a folyó. Azóta 1975-ben mértek hasonlóan magas vízállást. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) támogatásával megvalósuló projekt összköltsége több mint 866 millió forint. A folyó alsó szakaszán a biztonságosabb védvonal kialakítása a tervek szerint 2010 év szeptemberéig befejeződik.
Kóthay László a projektindító eseményen elmondta: az uniós támogatásoknak köszönhetően országszerte számos árvízvédelmi beruházás van előkészítés alatt. Példaként említette, hogy 2013-ig a tervek szerint négy árapasztó tározó épül a Tiszán, amelynek a középső szakaszán rendezik a hullámteret is. A Duna mentén 200 kilométer hosszú védvonalat lehet majd fejleszteni, és a Mura mentén is magasítják a töltéseket.
(MTI)
