A Forsense 2009 januárjától vizsgálja az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos lakossági ismereteket és véleményeket. A 2009. június 7-i dátum bejelentése és a kampány megindulása jelentősen növelte azok számát, akik tudják, hogy idén lesznek a választások – a márciusi 50 százalékról 74 százalékra emelkedett az arányuk a 18 évesnél idősebb magyar lakosság körében. A választás pontos dátumával a kérdezettek 37 százaléka volt tisztában – állapítja meg a Forsense.
A dátum ismerete mellett a szavazás fontosságának említése is szélesebb választói körre lett jellemző április közepére. A kérdezettek 74 százaléka (+6 százalék márciushoz képest) tartja nagyon fontosnak vagy inkább fontosnak az EP-választásokon való részvételt. A szavazást nagyon fontosnak tartók között az átlagnál nagyobb számban találhatjuk a Fidesz támogatóit: míg az összes megkérdezett 45 százaléka mondta, hogy nagyon fontos a részvétel, addig a Fidesz szimpatizánsainak 64 százaléka vélekedett így.
53 százalékos részvétel várható
A megkérdezettek 53 százaléka biztosra ígérte részvételét a június 7-i voksoláson. Az érték alacsonyabb, mint egy esetleges országgyűlési választás kapcsán mért részvételi szándék (59 százalék), de jóval magasabb, mint a 2004-es EP-választásokon tapasztalt aktivitás (38,5 százalék). A korábbi kutatási tapasztalatok azt mutatják, hogy több kérdés segítségével jobban megbecsülhetők a várható részvételi arányok. A választói aktivitással kapcsolatos kérdések együttes elemzése alapján végzett becslés a választókorú lakosság 36 és 42 százaléka közé teszi a várható részvételt.
A fideszesek egy része még gondolkozik
A Forsense áprilisi adatfelvétele szerint az európai parlamenti választásokon a szavazópolgárok 25 százaléka támogatná a Fidesz–KDNP és 13 százalék az MSZP listáját. A két nagy párt közti különbség valamivel kisebb, mint az általános politikai preferencia alapján mért különbség (30 százalék/11 százalék). A Fidesz–KDNP-lista esetében mért alacsonyabb érték elsősorban azzal magyarázható, hogy a párt szimpatizánsainak egy része még nem döntötte el, hogy elmegy-e szavazni júniusban, kisebb részben viszont az okozza a különbséget, hogy az amúgy magukat Fidesz-szavazónak vallók egy része jelenleg más párt listáját jelölte meg az európai parlamenti választással kapcsolatban. (A Fidesz-szavazók 2 százaléka válaszolta azt, hogy az EP-választásokon a Jobbikra szavazna). A teljes mintában a Jobbik 2 százalékot ért el, az SZDSZ és az MDF pedig egy-egy százalékot.
Fidesz–MSZP: 62-27
Az európai parlamenti választásokon biztosan részt vevő és EP-pártlistát is választó csoporton belül a Fidesz–KDNP-lista támogatottsága 62 százalék, az MSZP-é 27 százalék, tehát a különbség ebben a szavazói csoportban is kisebb, mint a hagyományos pártválasztás esetében. A kis pártok közül a Jobbikra 6 százalék, az MDF-re és az SZDSZ-re 2-2 százalék, az LMP+HP-re (a Lehet Más a Politika és a Humanista Párt közös listája) 1 százalék szavazna ebben a körben.
Az eredmények és a listás szavazás számítási szabályait alkalmazó modell alapján a Forsense szimulálta a mandátumok várható eloszlását. A becslés szerint – a választópolgárok áprilisi preferenciái alapján – a 22 Magyarországnak járó európai parlamenti helyből 15-öt kapna a Fidesz–KDNP, 6-ot az MSZP és 1-et a Jobbik.
(Forsense)
origo.hu
Lemondásra szólították fel Zugló alpolgármesterét miután megpofozott egy gyereket
