A Bölcső Alapítvány honlapját nem az örökbefogadásért hozták létre, ám feltették az oldalra az azokhoz szükséges tudnivalókat is. Itt megyénként le van írva, hogy melyik Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet (GYIVI) az illetékes az örökbe fogadni szándékozók ügyében. Budavári Zita lapunknak elmondta: ha a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál (TEGYESZ) bejelentkezik valaki az örökbefogadásról érdeklődve, a jogszabály előír „egy laza, felületes alkalmassági vizsgálatot, ami egy röpke környezettanulmányból – már az előszobából meg lehet ítélni, ki milyen körülmények között él –, valamint egy pszichológiai tesztből áll. Nem kell aggódni, mindenki megkapja az alkalmassági határozatot, annyira komolytalan a vizsgálat országunkban, hogy nem győzöm kiszűrni az örökbefogadásra alkalmas alkalmatlanokat” – mondta el Budavári Zita.
Szavai szerint mindenki alkalmas, a 31 négyzetméteres önkormányzati szükséglakásban élő ugyanúgy, mint a 300 négyzetméteres luxusvillában élő. Véleménye szerint az egész vizsgálatból, ami komoly és ér is valamit, az a 21 órás tanfolyam. Elmondta, hogy sokan ódzkodnak ettől, főleg pedagógusok, mondván: „Én gyerekeket tanítok, minek nekem tanfolyam?” Azt szokta válaszolni, ez nem tanítás, nem csak játszunk a gyerekkel, nem csak a popsikrémről szól a tanfolyam, hanem az örökbefogadásról, az örökbefogadott gyerek elfogadásáról. Elmesélte, hogy amikor ő fogadott örökbe, még nem volt ilyen tanfolyam, így azon gondolkodik, hogy ha lesz 21 szabad órája, elvégez ő is egy ilyen tanfolyamot. „A kis- és nagykamasz lányommal már kezdem én is alkalmatlannak érezni magam a szülői feladatra” – tette hozzá. Jelenleg még csak 21 órás a tanfolyam, de tervezik felemelni az óraszámot. Ilyet tart például az Ágacska Alapítvány, akik kifejezetten erre szakosodtak. Náluk három egymást követő nap tartják a képzést, míg a TEGYESZ-nél hétvégékre teszik, több hétvégén át tartják. Amikor lezajlik a vizsgálat, a TEGYESZ saját javaslatával átküldi az örökbefogadó adatait a lakhely szerint illetékes gyámhivatalba, akik eldöntik, hogy a jelentkezők alkalmasak-e kiskorú örökbefogadására. Ez a jogerős határozat.
„Nálunk ez smafu”
Budavári Zita azt mondta: sokan nem tudják, mi is a menete az örökbefogadásnak, azt hiszik, minden rém egyszerű. Elmondta, gyakran beleolvas a fórumokba, ahol megdöbbenve tapasztalja, hogy a neten hirdetik magukat mind az örökbeadók, mind az örökbe fogadni szándékozók. Nemrégiben is meghirdette magát egy 41 éves házaspár, hogy szeretnének örökbe fogadni, és ha van olyan terhes kismama, aki nem tudja vállalni születendő gyerekét, az írjon az e-mail címükre. „Egy röhej. És ezt a minisztérium tűri” – kommentálta Budavári Zita, s hozzátette: állapotos nő szavait is olvasta már, aki a neten hirdette magát, hogy pár hónapos terhes, nem tudja vállalni a gyerekét, ki vállalná. „Pedig ennek nem arról kellene szólnia, hogy ma elhatározom magam, és azonnal rávetem magam a témára” – vélekedett. A Bölcső Alapítvány elnöke elmondta: „nálunk tisztességesebb országokban”, nyugat felé az alkalmassági vizsgálat minimum egy évig tart. Az egy komoly vizsgálat, „ajánlom a magyar TEGYESZ illetékes dolgozóinak azokat a rendszereket. Ott a munkahelytől kezdve a papjukon át a bankjukig, a szomszédságot, mindenkit kikérdeznek róluk, leellenőrzik, hogy anyagilag mennyit bírnak el… Nálunk ez smafu” – mondta. Budavári Zita úgy tudja, hogy nem mernek elutasítani senkit, mert „egy-két öntudatos házaspár akkor beperelné a TEGYESZ-t, és azoknak nincs kedvük ilyenekkel foglalkozni, önmagát meg mindenki alkalmasnak érzi az örökbefogadásra”. Hogy mennyire nem így van, azt bizonyítja az évi 15-20 örökbefogadás-felbontás. Megesett például az is, hogy 12 éves gyereket visszavittek, lerakták a TEGYESZ elé, és otthagyták.
Gyakran megtörténik, hogy a család orvosa szól egy meddő házaspárnak, hogy a kórházban van egy nem vállalt gyermek – folytatja Budavári Zita. Nem érdekes, hogy nem rendelkeznek megfelelő határozattal. A doktorok ilyenkor azt tanácsolják, a férj hazudjon egy apai elismerőit, és majd a feleség örökbe fogadja a férj „házon kívül” született gyerekét. Elmondta, megesett már az is, amikor a férj tett apai elismerőit, a szülőanya időközben meggondolta magát, hazavitte a gyereket, aki a másik férj nevén ragadt, és iszonyatos hercehurcába és pénzbe került megsemmisíttetni ezt a nyilatkozatot, máskülönben az illető fizethette volna a gyerektartást. „Vannak buktatói, de a magyar örökbefogadó, ha oda kerül a helyzet, már nem is tud gondolkodni, nincs is eszénél” – vélekedett Budavári Zita.
A jogerős határozat kézhezvétele után jelentkezhetnek a szülők a civil szervezetekhez, és a TEGYESZ nyilvántartásába veszi őket. Bár hazánkban a TEGYESZ már a jelentkezéskor nyilvántartásba vesz, pedig a határozat csak 2 évig érvényes. Leggyakrabban 2 év alatt sem kerülnek sorra. A döntést egy évvel lehet meghosszabbítani, de akkor sem kerül sorra. Elmesélte, hogy amikor férjével 1986-ban beadták a kérelmet, nem volt újszülött óhajuk, nem volt származásbeli kikötésük sem, sem nembeli. 4 évet és 2 hónapot kellett várniuk. Azért nem lehet általánosítani és átlagot számolni, milyen sokat is kell várni, mert azon is múlik, a házaspár mennyire elfogadó. Az, aki bevállal egy nagyobb gyereket, egy roma származású, vagy egy sérült gyereket, az sokkal hamarabb sorra kerül. „De aki jön, hogy kizárólag magyar, kizárólag újszülöttet szeretne, főleg ha a nemét is kikötni, nekik sokat kell várni” – mondta Budavári Zita.
„47 éves nőt nem kellene már »etetni«”
A TEGYESZ nyilvántartásba veszi, majd továbbítja az örökbefogadható gyermekek adatait az Országos Központi Nyilvántartás felé. Az Országos Központi Nyilvántartásba csak olyan gyerekek kerülnek, akiknek saját megyéjükben nem találtak örökbefogadót. „Magyarul vagy roma, vagy beteg, vagy nagy. Még nem hallottam olyan örökbefogadóról, aki az Országos Központi Nyilvántartásból fogadott volna örökbe” – fogalmazott Budavári Zita. Hozzátette: a lemondók 14 évestől 48 éves korig jelentkeznek hozzájuk. A 14 éves eleve nem is viheti haza a gyereket, mert maximum a nagyszülő tudná vállalni. A lemondók nem a klasszikus értelemben vett szegénység miatt lépik meg mindezt általában, hanem a nagy kölcsönt nem tudják fizetni, esetleg elbocsátják őket a munkahelyükről. „30 egynéhány ezer forintból nem lehet megélni, amikor a gyerek önmagában többe kerül.”
Az örökbefogadók között van nagy ritkán huszonéves is, akinek valamilyen okból kifolyólag nem lehet gyereke, de a zöme 30-40 között jelentkezik. Nem kevesen jelentkeznek 40 fölött is, akik irreálisan sokáig vártak. Lombik programokban reménykednek, és hatalmas baj, de az orvos még biztatja is őket – mondta el Budavári, s hozzátette: őt is felhívta már 47 éves nő, akinek nemrég volt sokadik lombikja. „Azért egy 47 éves nőt nem kellene már »etetni«. És ugyanez az orvos egy tévéadásban pillarezdülés nélkül elmondja, hogy 35 felett csökken, míg 40 felett zuhan az esély. Akkor miért táplál hiú reményt benne?” – tette fel a kérdést a Bölcső Alapítvány elnöke. Beszélt arról is, hogy az idősebb és az egyedülálló nők hátránnyal indulnak az örökbefogadók között. „Nyílt örökbefogadásnál volt már, hogy mondtam, egyedülálló nő akarja örökbe fogadni a babát, mire az anya azt mondta, »ne haragudjon Zita, de egyedülálló anyja már van a gyereknek, azt szeretném, hogy teljes családba kerüljön«. Itt jön az, hogy az anyának is lehetnek kérései” – mondta Budavári Zita. Az alapítvány elnöke úgy vélekedett, meg kellene kapargatni a felszínt, és feltenni a kérdést a 40 éveseknek, hogy hol is voltak az elmúlt 8-10 évben, mit csináltak az idejükkel?
Egy-egy tragédia
Elővett két mappát Budavári Zita. Az egyikben a tavalyi terhes nők adatai vannak. A másik mappában az ideiek. Már márciusig eddig 26 jelentkező volt. Összesen 842 jelentkező 13 év alatt. Tavaly volt a legtöbb jelentkező és a legkevesebb meggondolás is. Eddig csak 110-en gondolták meg magukat ennyi év alatt. „Szerencsére van, aki a szülésig meggondolja magát. Viszont a többiek nem. És ez csak rosszabbodik a gazdasági helyzettel. Ez mind egy-egy tragédia” – vélekedett az alapítvány elnöke. A 842 eset nem ugyanennyi örökbefogadást jelent, hiszen van, aki halva szül, vagy azt kéri, hogy intézetbe kerüljön a gyereke, hátha ki tudja majd venni.
Az örökbefogadók dönthetnek. Van, aki fél bevállalni a nyílt örökbefogadást. Azt hiszik, hogy majd az anya zaklatni fogja őket. De ez nem történhet meg, mert amikor az anya aláírja a lemondó nyilatkozatot, onnantól kezdve semmilyen joga nincs. Sokan keverik az örökbefogadást a nevelőszülőséggel, ahol látogathatja a gyerekét az anya.
Mindenki tudja
Örökbefogadás előtt mindenki azt állítja, hogy közli majd a gyerekével, hogy nem a vér szerinti gyerekük. Budavári Zita elmondta, az első babatalálkozón még csak 26-an voltak, de azoknak a gyerekeknek a fele nem tudja, hogy örökbe fogadták. Az egyik kislány az iskolában hallotta, hogy őt örökbefogadták. Sokan élnek kistelepülésen, ahol mindenki tud mindent. De még a városban is: nem sokáig maradhat ez titokban. A gyerek mire óvodába megy, úgy gondolja a szülő, nem kell erről tudnia az óvónőnek. Csak arra nem gondolnak, hogy ő már tudja. Amikor ugyanis hazavisznek egy gyereket, van egy egyhónapos megfigyelés; a védőnő kimegy, ő és a gyermekjóléti szolgálat figyeli meg az összeszokást, a gyermekjólétistől már tudja a GYIVI és a nevelési tanácsadó is, s mivel az óvoda a nevelési tanácsadóval együtt dolgozik, így már tudják, hogy melyik gyerek örökbefogadott. Attól, hogy az óvónő nem beszél róla, még tudja. Mire iskolába megy a gyerek, már az iskola is tudja. Budavári elmesélte, hogy volt, aki a gyerek születési helyét akarta átanyakönyveztetni, mert szerinte a Szekszárd túl beszédes név. „A kisebbik lányom, Zitus most kezdte az ötödiket. Azt mondta egyszer nekem: »Mit gondolsz, mami, megmondjuk, hogy örökbe fogadtatok?«. Azt válaszoltam, próbáljuk ki, hogy nem. Már az első napon lebuktunk. A tanár egy olyan fiú mellé ültette, aki a Bölcső Alapítványnál született. Nem a véletlen műve volt” – mesélte el Budavári Zita.
A Bölcső Alapítvány elnöke azt szokta tanácsolni a szülőknek, tartsák meg a szülőanya által adott keresztnevet és adjanak mellé a gyermeknek egy másikat is. Ők is így tettek, a Kincsőt ő adta, a Krisztinát a szülőanyja, Zitus pedig Zita volt, és Anna Zita lett.
Sokan nem tartják meg az adoptációs születésnapot sem. A hazaérkezés vagy az újraanyakönyvezés napját meg kellene ünnepelni, pusztán szűk családi körben. A valódi születésnapon lehet zsúrt rendezni, de ezt a napot csak bensőséges keretek között kellene ünnepelni. Ezekre azért van szükség, nehogy az arcukba vágják, hogy hazudtak, becsapták a gyerekeiket. A gyerekek 18 éves koruk után megkereshetik a biológiai szüleiket. Volt olyan eset, hogy a 18. születésnapját követő napon már ment a lány megkeresni őket. A gyámhivatal értesíti a szülőt, ám ők mondhatják azt, hogy nem találkoznak a gyerekükkel. A biológiai szülők zöme nem valószínű, hogy elmondja az új családjában, hogy van egy örökbeadott gyereke. Az ilyenek nem merik bevállalni a találkozót. Ha pedig mégis, akkor van, aki azt mondja a lányának, hogy a családja előtt nem meri megmondani.
Volt, aki fiatal nőként szült, elsőéves főiskolás volt, lemondott a gyerekről. Évek múlva férjhez ment, de többé nem születhetett gyereke. Örökbe fogadtak a férjével egy fiút. Húsz év után megkereste a lánya. Azt mondta a lányának, szeretné vele tartani a kapcsolatot, de úgy, hogy a családja ne tudja meg. A lány erre azt mondta, megérti, hogy húszéves fejjel nem vállalta, de hogy még felnőtt fejjel sem... Akkor nem akarja tartani a kapcsolatot. A szőke, kék szemű lányt az akkori GYIVI egy roma családba adta örökbe.
A legnagyobb döntés
Budavári úgy vélekedett: a legnagyobb döntés, amikor egy anya úgy határoz, hogy inkább lemond a gyerekéről, de nem teszi őt tönkre. Utána az, hogy ha valaki felvállalja: ezt hozta a sors, leéli így az életét. A legkevésbé nagy, amikor azt mondja, nem vállalom fel a meddőség okozta kárt. „Az anyák döntéséhez képest ez a mi önzőségünk, hogy ha nekünk nem adatott meg, hát babázunk a máséval” – fogalmazott.
„Mindig a gyerek érdekeit kell nézni. A lemondó nyilatkozat aláírásáig én nem is szólok egyetlen örökbefogadó párnak sem. Meg kell fontolni az anyáknak a döntést. Nem egy kiló kenyérről dönt, hanem lehet, hogy élete egyetlen gyerekéről. Ezer szerencse, hogy nekem nem volt abortuszom. Ha lett volna, nem hoztam volna létre a Bölcső Alapítványt, sőt, lehet, hogy örökbe se fogadtam volna. Akkor azt mondtam volna, hogy egyszer megadatott, elvetettem, úgy kell nekem” – mondta el Budavári Zita.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
