Balog: A válságban a kálvinizmus segíthet a megoldásban

Balog Zoltán szerint a krízishelyzetekben, nagy megpróbáltatások idején a kálvinizmus tanításainak fontos szerepe lehet a megoldás megtalálásában. A politikus a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Protestáns Műhelyének országos konferenciáján tartott előadást pénteken, Budapesten. • Semjén: A KDNP célja a keresztény értékek képviselete

MNO
2009. 05. 15. 14:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar és az európai kálvinizmus egyik erőssége az a képesség – aminek aktualitását nem kell külön hangsúlyozni –, hogy válságok idején átgondoljuk a helyzetünket és megtaláljuk a kiutat – mondta az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke. Hozzátette: ez az erősség a történelem során jól látható, hiszen a kálvinista tanítások mindig nehéz helyzetekben tudták egyben tartani a közösséget, és biztosítani ennek túlélését. Álláspontja szerint, amikor konszolidáció volt, akkor viszont tévutak következtek. Balog ilyen krízishelyzetként említette a Trianon utáni időket.

„Az teljesen nyilvánvaló, hogy a trianoni határokon kívül rekedt felekezet-testvéreinknek (...) a túlélése, nyelvük megőrzése a református egyháznak nem csak a jogi keretei nélkül, de teológiája, hitbeli meggyőződése nélkül sem ment volna” – fogalmazott a politikus-lelkész. Hozzátette: nem véletlen, hogy azokon a magyar területeken, ahol nagyobb és erősebb a református közösség, ott sokkal életképesebb és túlélőképesebb a magyarság, mint ott, ahol a magyar nyelvű emberek katolikusok. Mint mondta, a kálvinizmus hozzájárult a nyelv és a nemzeti identitás megőrzéséhez.

Balog: Igent mondtunk a vallási identitásra

Balog a kálvinizmus további erősségének nevezte – egyebek mellett – az erkölcsi innovációt. Mint mondta, ez azért fontos, mert míg az ősi erkölcsi értékek változatlanok, a helyzetek folyamatosan változnak. Így az új nemzedékeknek mindig újra és újra kell fogalmazni, hogy mit jelentenek az alapvető erkölcsi értékek. Balog Zoltán szerint ez is a kálvinizmus erőssége. A politikus kitért a 2001-es népszámlálásra, amikor – mint mondta, 1941 után először – arra a kérdésre is választ lehetett adni, hogy kinek milyen a vallása. Fontosnak nevezte, hogy tízmillió emberből 7,3 millió mondta magát kereszténynek. Hozzátette: pontosan tudjuk, ez nem azt jelenti, hogy ennyi keresztény, hívő ember van Magyarországon, ám ez bizonyos szempontból nem is fontos; az a lényeg, hogy 2001-ben ennyi ember gondolta azt, hogy a vallási identitásnak a történeti megalapozása érték, s erre az értékre igent mondott.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.