Balog: Nem lehet rasszistának nevezni egy egész országot

A Fidesz szerint a leghatározottabban fel kell lépni a gyűlöletkeltéssel és a romák ellen elkövetett bűncselekményekkel szemben, de nem lehet egy egész országot rasszistának nevezni – mondta Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes elnöke, miután pénteken Budapesten találkozott Jacques Barrot-val, az Európai Bizottság alelnökével, az unió emberi jogi és biztonsági ügyekben illetékes biztosával.

Balog Zoltán a találkozó után azt mondta, a romákkal szemben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban Jacques Barrot-val egyetértettek abban, hogy a gyűlöletkeltés és a gyilkosságok megengedhetetlenek, ezeket nem lehet eltűrni egy demokráciában, és minden politikai erőnek össze kell fogni, hogy ezeket megakadályozza. Ugyanakkor hozzátette: abban is egyetértettek, hogy "nem jó tendencia, ha egy egész országot lerasszistázunk" olyan bűncselekmények kapcsán, amelyekben a tettesek személye még nem derült ki. „Lépjünk fel a leghatározottabban mindenfajta gyűlöletkeltéssel, a kisebbségek megalázásával szemben és a velük kapcsolatos erőszakos bűncselekményekkel szemben, másrészt pedig őrizzük meg a józanságunkat, várjuk meg, hogy a rendőrség eredményeket produkáljon, és olyan esetekben, ahol nem egyértelmű a rasszista indíték, vagy kiderült, hogy nem is az volt, akkor ott ne próbáljunk meg hangulatot kelteni, mert az senkinek nem jó” – hangsúlyozta Balog Zoltán. Mint mondta, elsősorban a rendőrség feladata, hogy tetteseket prezentáljon ezekben az ügyekben.

A fideszes politikus szerint Jacques Barrot-val beszéltek arról is, hogy Magyarországon súlyos problémák vannak a roma pénzek felhasználásával, mert csak a támogatások 10 százaléka érkezik meg a címzettekhez.

A találkozón, amelyen részt vett Szájer József és Gál Kinga fideszes EP-képviselő is, a magyarországi emberi jogi helyzetet tekintették át. Balog Zoltán szerint Magyarországon a 2006 őszén tapasztalt rendőri brutalitás óta egy rossz tendencia indult el. Úgy gondoljuk, hogy a rendőrség munkáját „mindenféle politikai tehertétel” akadályozza, az emberi jogi elvárásokat a rendőrség nem tudja betartani, részben pont egyfajta „politikai háttérutasítás miatt” – fogalmazott. Utalt arra, hogy a gyülekezési törvényt adott esetben aggályosan korlátozzák, indokolatlanul betiltanak demonstrációkat, más esetben pedig túlságosan lazán kezelik, például a budai Várban történt gyűlöletkeltő demonstráció esetében.

Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy az említett neonáci demonstráció miatt a Fidesz egy vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, amely áttekintené, hogy a rendőrség és az igazságügyi és rendészeti miniszter milyen módon hozza meg döntéseit az ilyen rendezvényekkel kapcsolatban.

(MTI)