Az aszály elleni azonnali intézkedésekhez a kormány 2025-ben 4,7 milliárd forintot különített el a vízügyi ágazat számára, amelyből többek között vízvisszatartási és vízpótlási beavatkozásokat finanszíroztak. Az állami vízilétesítményeken keresztül biztosított öntözővízhez a gazdálkodók 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben is díjmentesen juthattak hozzá.
A klímaváltozás alakítja a jövőt
A komoly infrastrukturális háttér ellenére a klímaváltozás továbbra is folyamatos kihívások elé állítja a szektort. A heves aszályok ma már állandósuló jelenségnek számítanak a Kárpát-medencében. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a héten Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter vis maior helyzetet jelent be a vízhiány miatt. A tárcavezető egy átfogó interjúban vázolta fel a hosszú távú szakmai terveket. A miniszter szerint a támogatások puszta kifizetése helyett a teljes kockázatvállalási rendszert újra kell gondolni.
Az új agrárvezető szerint hosszú távon lehetetlen fenntartani azt a gyakorlatot, amely kizárólag az állami segítségtől várja a túlélést a természeti káresemények után.
Bóna Szabolcs kifejezetten fontosnak tartja a gazdatársadalom edukációját és a tudatos földhasználatot. Kiemelte, hogy ma már a tudományos kutatások pontosan megmutatják, mely területeken lehetetlen nyereségesen termelni bizonyos növényeket. Ha egy gazdálkodó a rendelkezésre álló adatok ellenére ismételten kukoricát vet egy olyan földön, ahol az elmúlt öt évben folyamatosan veszteséget termelt, ott komolyan felmerül az egyéni felelősség kérdése.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!