Egy hét múlva eldől, kik képviselik hazánkat az EU-ban

Egy hét múlva dönthet arról Magyarország mintegy nyolc millió választópolgára, hogy ki képviselje a következő öt évben az Európai Parlamentben (EP). Magyarország 22 képviselőt küldhet a Brüsszelben és Strasbourgban ülésező 736 tagú testületbe. • Az EU-s átlagon alul maradt a magyarok választási hajlandósága

Az Európai Unió 27 tagállamában június 4-e és 7-e között tartják a választásokat. A 375 millió választójogosult között 36 millió első szavazót várnak az urnákhoz. Az Európai Unió minden tagállama maga dönthetett arról, milyen szabályok szerint és melyik napon választja meg saját EP-képviselőit.

A magyarországi választáson tíz párt nyolc pártlistájára lehet szavazni; két-két párt közös listát állított. A szavazólapon a pártok az alábbi sorrendben szerepelnek majd: első helyen a Fidesz-KDNP közös listája, ezt követi az SZDSZ, az MCF Roma Összefogás Párt, a Magyar Kommunista Munkáspárt (Munkáspárt), az MSZP, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika és a Humanista Párt (LMP-HP) közös listája, végül az MDF.

Magyarországon más uniós tagállamok polgárai is voksolhatnak a magyar pártlistákra, ha itt állandó lakcímmel rendelkeznek; a határidőig 5601-en jelezték e szándékukat. A külföldön tartózkodó, de magyarországi listára szavazni kívánó választópolgárok pedig a magyar külképviseleteken adhatják le szavazatukat. A határidőig 3812-en jelentkeztek külföldi szavazásra Magyarország 95 külképviseletére; a legtöbben, 578-an Brüsszelben voksolnak majd, de sokan jelentkeztek még Londonba (450-en) is.

A magyar szavazólapon szerepel a pártok emblémája, a karika, amelynek beikszelésével a szavazat elhelyezhető, a párt bíróságon bejegyzett neve és rövidítése, valamint a 22 (vagy annál kevesebb) jelölt neve. A szavazólapon egymás mellett szerepel a nyolc pártlista, így a 20 centi széles szavazólap 48 centiméter hosszú lesz. A boríték mérete azonban változatlan lesz, így a szavazólapot legalább háromszor kell összehajtani, hogy beleférjen. A szavazólapokat biztonsági elemekkel látják el, így azokat szabad szemmel nem látható uv-festékkel, valamint mikroírással jelölik meg.

Az Országgyűlés nem szabályozta, hogy az európai parlamenti választáson induló pártok mennyit költhetnek a kampányukra. Az EP-választási kampányhoz állami költségvetési támogatást nem kapnak a pártok, saját belátásuk szerint dönthetnek arról, mennyit költenek jelöltjeik, illetve pártjuk népszerűsítésére. Csak az a pártlista szerezhet magyar európai parlamenti mandátumot, amelyik elérte az összes érvényesen leadott szavazat öt százalékát. A mandátumokat a leadott szavazatok arányában osztják szét a választáson listát állító pártok között.

Június 7-én az ország 11 ezer szavazókörében adhatja le voksát a mintegy 8 millió választópolgár. A szavazókörök reggel 6 és este 7 óra között lesznek nyitva, a szavazás előtti nap 0 órától kampánycsend lesz. Az előzetes tájékoztató eredményeket csak este 10 óra után kezdi közölni az Országos Választási Iroda, mert meg kell várnia, amíg minden uniós szavazókört bezárnak. A választás lebonyolítására az Országgyűlés 4,1 milliárd forintot szán. A választással kapcsolatos információk, a jelöltek bemutatkozása és a szükséges nyomtatványok elérhetők a választási iroda internetes oldalán. A közvélemény-kutató cégekre már nem érvényes a korábbi moratórium, amely szerint a választások előtt nyolc nappal már nem ismertethették politikai felméréseik eredményeit; ma már csak a szombat 0 órától érvényes kampánycsend vonatkozik rájuk is, mint mindenki másra.

(MTI)