A református Nagytemplom Rákóczi-harangjának zúgása után hirdette ki a több mint tízezres tömeg előtt az alkotmányozó zsinat üzenetét Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka. Bejelentette, hogy a részegyházak aláírták a Magyar Református Egyház alkotmányát. „Ezzel a lépéssel közel húszévi fáradozás után mi, magyar reformátusok évszázados közösségünket ebben a formában juttatjuk kifejezésre” – mondta.
A zsinat üzenete szerint az összetartozást még a történelmi viszontagságok és politikai szándékok sem tudták kikezdeni, így a trianoni döntés és a 2004. december 5-i népszavazás sem tudta szétzilálni a közösséget. Az elfogadott alkotmány szerint a Magyar Református Egyház tagja minden keresztyén, aki ahhoz tartozónak vallja magát, éljen bárhol a világban és legyen magyar vagy más anyanyelvű. A kihirdetést követően szabadtéri úrvacsorás istentiszteletet tartottak a Nagytemplom előtt, ahol Bölcskei Gusztáv püspök igehirdetésében azt emelte ki: „testvéreinket kerestük és jó volt testvéreinkre találni”.
Kósa Lajos (Fidesz) polgármester Debrecen ajándékaként egy-egy, erre az alkalomra készített zászlót adományozott a Magyar Református Egyházat alkotó részegyházaknak. Az egész napos ünnep kulturális programokkal este tíz órakor ér véget Debrecenben. Az újraegyesítésre 1881 óta nem volt példa. Akkor ugyancsak Debrecenben hozták létre a Magyar Református Egyház teljes szervezeti egységét, de a trianoni döntést követő határátrendeződés újból szétszakította az egyházat.
(MTI)
