Kommunikációs fogás a családok csődvédelme?

Valóban akar-e a kormány valamit lépni a családi csődvédelemmel kapcsolatos jogalkotásban, vagy ezt a témát kommunikációs fogásként használja? – tette fel a KDNP a kérdést, miután a költségvetési bizottság elutasította a párt javaslatának tárgysorozatba vételét. • Határidő: sürgeti a KDNP a csődvédelemről szóló javaslatot

MNO
2009. 05. 14. 13:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) bízik abban, hogy a családok csődvédelmével kapcsolatos kormányzati lépések nem csak egy kommunikációs akció részei – mondta Bagdy Gábor, a párt e területtel foglalkozó politikusa azt követően, hogy az Országgyűlés költségvetési bizottsága elutasította a KDNP ezen témával foglalkozó országgyűlési határozati javaslatának tárgysorozatba vételét.

A KDNP gyanakvással fogadja a kabinet magatartását, amely alapján felmerül a kérdés: valóban akar-e a kormány valamit lépni a családi csődvédelemmel kapcsolatos jogalkotásban, vagy ezt a témát kommunikációs fogásként használja – mondta Bagdy Gábor, a KDNP fővárosi frakcióvezetője azt követően, hogy a költségvetési bizottság nem támogatta a KDNP határozattervezetét.

A javaslat szerint a kormány vállalná, hogy június 15-ig benyújtja az Országgyűlésnek a családi csődvédelemről szóló törvényjavaslatát. Ugyanakkor a szocialista képviselők azt mondták: a magáncsődről szóló törvény szeptemberben az Országgyűlés elé kerülhet, és akár gyorsított eljárással tárgyalható. Félő, hogy a kormány csak időt akar nyerni – mondta Bagdy Gábor, aki úgy vélte, „könnyen lehet, hogy itt (...) bizonyos lobbiérdekek jelennek meg” a háttérben.

Bagdy Gábor kifejtette: a családok csődvédelmének szabályozásában a KDNP elképzelése egy lényeges elemben különbözik a kormányzat jelenlegi elképzelésétől. Mint mondta, bár az igazságügyi tárca korrektül, de szolgai módon próbálja átvenni a nemzetközi gyakorlatban elfogadott szabályozást, s eközben nem veszi figyelembe a magyar helyzetet. A politikus szerint a családi csődvédelem nem lehet teljes akkor, ha nem kezeli a devizahitelesek helyzetét.

Bagdy Gábor közölte: az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) javaslata alapján nem kérhetne családi csődeljárást az a személy, akinek a vagyona nagyobb, mint az adóssága. A lakáshitelesek többsége viszont ebben a helyzetben van, így rajtuk a kormányzat elképzelése nem segítene – szögezte le Bagdy Gábor, majd hozzátette: az ilyen tartalmú szabályozás azt jelentené, hogy a családnak a lakását kellene eladnia, hogy rendezze devizahitelét. A KDNP szerint ez elfogadhatatlan, hiszen ez esetben rengeteg család veszítené el otthonát.

Azzal kapcsolatban, hogy miért lenne szükség a családi csődvédelem mielőbbi törvényi szabályozására, a politikus azt mondta: a KDNP rendelkezésére álló adatok szerint jelenleg 750 ezer devizahiteles van, akiknek 40 százaléka már hónapok óta nem tud fizetni. Ha a kormány nem lép gyorsan és megfelelő módon, akkor őszre már kezelhetetlen lesz ez a probléma.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.