Kommunikációs fogás a családok csődvédelme?

Valóban akar-e a kormány valamit lépni a családi csődvédelemmel kapcsolatos jogalkotásban, vagy ezt a témát kommunikációs fogásként használja? – tette fel a KDNP a kérdést, miután a költségvetési bizottság elutasította a párt javaslatának tárgysorozatba vételét. • Határidő: sürgeti a KDNP a csődvédelemről szóló javaslatot

MNO
2009. 05. 14. 13:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) bízik abban, hogy a családok csődvédelmével kapcsolatos kormányzati lépések nem csak egy kommunikációs akció részei – mondta Bagdy Gábor, a párt e területtel foglalkozó politikusa azt követően, hogy az Országgyűlés költségvetési bizottsága elutasította a KDNP ezen témával foglalkozó országgyűlési határozati javaslatának tárgysorozatba vételét.

A KDNP gyanakvással fogadja a kabinet magatartását, amely alapján felmerül a kérdés: valóban akar-e a kormány valamit lépni a családi csődvédelemmel kapcsolatos jogalkotásban, vagy ezt a témát kommunikációs fogásként használja – mondta Bagdy Gábor, a KDNP fővárosi frakcióvezetője azt követően, hogy a költségvetési bizottság nem támogatta a KDNP határozattervezetét.

A javaslat szerint a kormány vállalná, hogy június 15-ig benyújtja az Országgyűlésnek a családi csődvédelemről szóló törvényjavaslatát. Ugyanakkor a szocialista képviselők azt mondták: a magáncsődről szóló törvény szeptemberben az Országgyűlés elé kerülhet, és akár gyorsított eljárással tárgyalható. Félő, hogy a kormány csak időt akar nyerni – mondta Bagdy Gábor, aki úgy vélte, „könnyen lehet, hogy itt (...) bizonyos lobbiérdekek jelennek meg” a háttérben.

Bagdy Gábor kifejtette: a családok csődvédelmének szabályozásában a KDNP elképzelése egy lényeges elemben különbözik a kormányzat jelenlegi elképzelésétől. Mint mondta, bár az igazságügyi tárca korrektül, de szolgai módon próbálja átvenni a nemzetközi gyakorlatban elfogadott szabályozást, s eközben nem veszi figyelembe a magyar helyzetet. A politikus szerint a családi csődvédelem nem lehet teljes akkor, ha nem kezeli a devizahitelesek helyzetét.

Bagdy Gábor közölte: az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) javaslata alapján nem kérhetne családi csődeljárást az a személy, akinek a vagyona nagyobb, mint az adóssága. A lakáshitelesek többsége viszont ebben a helyzetben van, így rajtuk a kormányzat elképzelése nem segítene – szögezte le Bagdy Gábor, majd hozzátette: az ilyen tartalmú szabályozás azt jelentené, hogy a családnak a lakását kellene eladnia, hogy rendezze devizahitelét. A KDNP szerint ez elfogadhatatlan, hiszen ez esetben rengeteg család veszítené el otthonát.

Azzal kapcsolatban, hogy miért lenne szükség a családi csődvédelem mielőbbi törvényi szabályozására, a politikus azt mondta: a KDNP rendelkezésére álló adatok szerint jelenleg 750 ezer devizahiteles van, akiknek 40 százaléka már hónapok óta nem tud fizetni. Ha a kormány nem lép gyorsan és megfelelő módon, akkor őszre már kezelhetetlen lesz ez a probléma.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.