Szabó Máté hiányosságokat lát az NKA támogatási rendszerében

A jogszabályi rendelkezések hiányosságai miatt a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatási rendszerében elutasított pályázók nem kapnak tájékoztatást a döntés érdemi indokairól, és nem biztosított a jogorvoslathoz való joguk sem – tudatta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerdán. • Kirántották a szocialisták Szabó Máté alól a szőnyeget• Egyhangúlag támogatták az adatvédelmi biztos beszámolóját

MNO
2009. 05. 13. 15:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szabó Máté közleményében kiemelte: sérül a jogbiztonság elve és a tisztességes eljáráshoz való jog, pedig az NKA pályázatait a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében írják ki. Az ombudsman elengedhetetlennek tartja, hogy pályázati eljárások során teljes körűen érvényesüljön a tisztességes eljárás követelménye, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, így különösen a döntés – nemcsak formális, hanem érdemi – indokolása, valamint a jogorvoslathoz való jog biztosítása. A kommüniké kitér arra, a Nemzeti Kulturális Alap ügyrendje és más szabályozás sem írja elő, hogy kötelező volna megindokolni, ha egy pályázatot elutasítanak. Az NKA támogatási szabályai értelmében a szakmai kollégiumoknak nagyon széles, szinte parttalan mérlegelési jogkörük van, és e döntéshozatali eljárásrend magában hordozza az önkényes jogalkalmazás lehetőségét – állapította meg a biztos. Szabó Máté szerint a döntések tisztességes voltának (a tisztességes eljárás keretében hozott tisztességes döntésnek) egyik alapja a döntés átláthatóságának biztosítása, ami nem azonos a nyilvánosságával.

Emlékeztetett arra, hogy a támogatások és támogatásban részesülők bizonyos adatait jelenleg is nyilvánosságra kell hozni, a döntés azonban ettől még nem lesz átlátható, hiszen az indokai nem ismerhetők meg. A biztos ezért tartja elengedhetetlennek az érdemi indoklást, aminek éppen az átláthatóság biztosítása érdekében – még a széles mérlegelési jogkörben hozott döntések esetében is – kiemelkedő szerepe van. A mérlegelési jogkör nem jelenti, hogy a döntéshozó minden tekintetben szabadon dönthet: tevékenységének alapvető korlátja, hogy a döntése nem lehet diszkriminatív, és minden esetben vannak indokai, amelyeket az ombudsman szerint az eredménnyel együtt kellene közölnie. Mint fogalmazott, a fair döntés fokmérője az is, hogy megkérdőjelezhető-e, vagyis biztosított-e a jogorvoslat lehetősége, megvannak-e azok a fékek és ellensúlyok, amelyek garantálják, hogy kétség se férhessen a döntés tisztességes voltához.

Ennek fényében a jogorvoslat lehetőségét minden állami támogatásról szóló döntéssel szemben biztosítani kell. A biztos nem tartja e követelménnyel szemben elfogadhatónak azt az esetleges érvet sem, hogy az NKA esetében a jogorvoslat a döntésekkel szemben azért nem biztosítható, mert a döntések meghozatala széles mérlegelési jogkörben történik. Hangsúlyozta: még ekkor is teljes körűen biztosítani kell az esélyek egyenlőségének, a hátrányos megkülönböztetés kizárásának, valamint az elbírálás formai előírásainak követelményeit.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.