Szabó Máté hiányosságokat lát az NKA támogatási rendszerében

A jogszabályi rendelkezések hiányosságai miatt a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatási rendszerében elutasított pályázók nem kapnak tájékoztatást a döntés érdemi indokairól, és nem biztosított a jogorvoslathoz való joguk sem – tudatta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerdán. • Kirántották a szocialisták Szabó Máté alól a szőnyeget• Egyhangúlag támogatták az adatvédelmi biztos beszámolóját

Szabó Máté közleményében kiemelte: sérül a jogbiztonság elve és a tisztességes eljáráshoz való jog, pedig az NKA pályázatait a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében írják ki. Az ombudsman elengedhetetlennek tartja, hogy pályázati eljárások során teljes körűen érvényesüljön a tisztességes eljárás követelménye, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, így különösen a döntés – nemcsak formális, hanem érdemi – indokolása, valamint a jogorvoslathoz való jog biztosítása. A kommüniké kitér arra, a Nemzeti Kulturális Alap ügyrendje és más szabályozás sem írja elő, hogy kötelező volna megindokolni, ha egy pályázatot elutasítanak. Az NKA támogatási szabályai értelmében a szakmai kollégiumoknak nagyon széles, szinte parttalan mérlegelési jogkörük van, és e döntéshozatali eljárásrend magában hordozza az önkényes jogalkalmazás lehetőségét – állapította meg a biztos. Szabó Máté szerint a döntések tisztességes voltának (a tisztességes eljárás keretében hozott tisztességes döntésnek) egyik alapja a döntés átláthatóságának biztosítása, ami nem azonos a nyilvánosságával.

Emlékeztetett arra, hogy a támogatások és támogatásban részesülők bizonyos adatait jelenleg is nyilvánosságra kell hozni, a döntés azonban ettől még nem lesz átlátható, hiszen az indokai nem ismerhetők meg. A biztos ezért tartja elengedhetetlennek az érdemi indoklást, aminek éppen az átláthatóság biztosítása érdekében – még a széles mérlegelési jogkörben hozott döntések esetében is – kiemelkedő szerepe van. A mérlegelési jogkör nem jelenti, hogy a döntéshozó minden tekintetben szabadon dönthet: tevékenységének alapvető korlátja, hogy a döntése nem lehet diszkriminatív, és minden esetben vannak indokai, amelyeket az ombudsman szerint az eredménnyel együtt kellene közölnie. Mint fogalmazott, a fair döntés fokmérője az is, hogy megkérdőjelezhető-e, vagyis biztosított-e a jogorvoslat lehetősége, megvannak-e azok a fékek és ellensúlyok, amelyek garantálják, hogy kétség se férhessen a döntés tisztességes voltához.

Ennek fényében a jogorvoslat lehetőségét minden állami támogatásról szóló döntéssel szemben biztosítani kell. A biztos nem tartja e követelménnyel szemben elfogadhatónak azt az esetleges érvet sem, hogy az NKA esetében a jogorvoslat a döntésekkel szemben azért nem biztosítható, mert a döntések meghozatala széles mérlegelési jogkörben történik. Hangsúlyozta: még ekkor is teljes körűen biztosítani kell az esélyek egyenlőségének, a hátrányos megkülönböztetés kizárásának, valamint az elbírálás formai előírásainak követelményeit.

(MTI)