Az Európai Unióban érvényes vízügyi törvény célkitűzése, hogy 2015-re a magyarországi tavak, folyók, patakok és felszín alatti vizek jelentős javuláson menjenek át, és lehetőség szerint elérjék a kívánatos, úgynevezett „jó állapotot” – mondta Holló Gyula, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) főosztályvezetője kedden sajtótájékoztatón Budapesten. Kiemelte: ez az állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek zavartalanságát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A brüsszeli irányelv alapgondolata szerint a vízre nem mint kereskedelmi termékre, hanem mint örökségre kell tekinteni – fűzte hozzá a szakember.
Perger László, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) főosztályvezetője aláhúzta: az emberiség számára felhasználható vízkészlet rendkívül kis arányú a sós vizekhez képest, mivel az édesvízkészlet csak 2,8 százalékát teszi ki a Föld teljes vízkészletének. Az Európai Unió tagországainak 2009 végére kell az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervüket elkészíteniük, az érdekeltek széleskörű bevonásával – fejtette ki a VKKI főosztályvezetője. Megjegyezte: a terv elsősorban azoknak a műszaki jellegű, jogi, gazdasági és szervezeti szabályozásoknak az összefoglalása, amelyeket Magyarországnak a vízzel érintett környezeti célok elérése és a vizek hosszú távon fenntartható használata érdekében kell megvalósítania.
A tervben foglalt vízügyi intézkedések jelenleg az ország 2 százalékát érintik, míg 2015-ig további 8 százalék, 2021-ig 32 százalék, 2027-ig pedig a fennmaradó 58 százalék kerül sorra – fűzte hozzá Perger László, aki szerint a Magyarországnál gazdagabb Anglia is hasonló ütemezéssel próbálja helyrehozni vizeit.
(MTI)
