„Elmaradt a kommunizmus nürnbergi pere”

Folyamatosság van a Kádár-rendszer és az elmúlt húsz év között, a kommunista elit átmentette politikai és gazdasági hatalmát – mondta Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész. Az egykori MDF-es politikus a vasfüggöny átvágásának huszadik évfordulója alkalmából nyilatkozott az MTI-nek.

„Úgy érzi az ember sok tekintetben, hogy mintha a színpadon jártunk volna egy táncot és közben a színfalak mögött történtek az igazi döntések. A titkosszolgálati elit és a fiatal kommunista elit ugyanis komolyan tervezte, hogyan tudja a hatalmát átörökíteni, mi meg örültünk az olyan látványosnak látszó dolgoknak, mint a vasfüggöny átvágása” – mondta Kiss Gy. Csaba.

A művelődéstörténész kiemelte: Magyarországon sok tekintetben folyamatosság van a Kádár-rendszer és az elmúlt húsz év között, folyamatosság van a politikai és gazdasági elitben. Magyar sajátosság az is, hogy a szellemi elit „rehabilitálta a kádárizmust”. A korábbi hatalmi elitnek óriási befolyása maradt a politikában, a gazdaságban és a médiában. Ezért nagyon hazugnak tartja a rendszerváltás, rendszerváltoztatás kifejezéseket – tette hozzá. „Nem búcsúztunk el sem szimbolikusan, sem valóságosan a kommunista diktatúrától, annak a magyarországi változatától” – emelte ki Kiss Gy. Csaba.

Az elmulasztott lépések között volt a gazdasági átmenet szabályozása. A kerekasztal-tárgyalásokon erről nem volt szó, Antall Józsefet az az illúzió tartotta fogságban, hogy majd a választások után ez automatikus lesz – mondta az egykori politikus. A hibák közé tartozik, hogy az MDF nem követelte az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását – fűzte hozzá. Mérleget sem készítettek, nem került sor felelősségre vonásra, elmaradt a „kommunizmus nürnbergi pere”. Így történhet meg, hogy az emlékkötetekben még mindig szerepelnek olyanok, akik „a kommunisták kollaboránsai voltak” – mondta Kiss Gy. Csaba.

Húsz évvel ezelőtt ezen a napon nagyon homályos volt, hogy mi következhet. Akkoriban napi dolgokkal foglalkoztak, főként a kerekasztal-tárgyalásokkal. Fontosnak tartották a kommunista nomenklatúra és a kádári médiaelit visszaszorítását. Nyilvánvaló volt, hogy a magyar társadalomban rendkívül mély gyökereket vert a kádárizmus. Ha 1989 júniusában lettek volna a választások, akkor még valószínűleg az MSZMP kapta volna a legtöbb szavazatot, 1990-ben azonban már más volt a helyzet. Ő maga lassú átalakulásban bízott, hogy legyen idő felkészíteni a szakembereket és a politikusokat, erre azonban nem volt idő, hiszen a bel- és külpolitika is rendkívül „felpörgött” 1989-ben – idézte fel a húsz évvel ezelőtt történteket.

Kiss Gy. Csaba az elmúlt húsz évet értékelve kiemelte: alapvető dolgok azonban mégis megváltoztak: kialakult a politikai demokrácia intézményrendszere és ma már nem állomásoznak idegen csapatok Magyarországon.

(MTI)