Lendvai a reformpolitikát és az ellenzéket hibáztatja

Az MSZP következetesen támogatja a kormányt a gazdasági válságkezelésben – szögezi le az az MTI birtokába került dokumentum, amelyben Lendvai Ildikó pártelnök fogalmaz meg javaslatokat a július 4-ei kongresszusi határozathoz. A küldöttcsoportoknak kiküldött javaslat hibaként emeli ki, hogy a pártnak nem sikerült a reformot „kormánydiktátumból” társadalmi üggyé tenni.

A pártelnök hangsúlyozza, hogy a szocialisták végigviszik vállalt kormányzási feladatukat, azaz folytatják a válság elleni védelem megszervezését; az MSZP-nek, mint baloldali pártnak pedig feladata és felelőssége a társadalmi válság megelőzése, a társadalmi biztonságot szolgáló intézkedések kezdeményezése. A dokumentum szerint e fenti célok miatt a július 4-ei kongresszus azt kezdeményezi majd, hogy a kormány három területen tegyen konkrét lépéseket: alkosson közbiztonsági és szociális intézkedéstervet, valamint a morális biztonságot – az igazságos teherelosztást, az elit arányos részvételét – szolgáló intézkedéscsomagot. Az elképzelés az, hogy a júliusi kongresszus határozza meg a párt feladatait a 2010-es választásokig terjedő időszakra a kormányzati munka és a választásokra való felkészülés területén. A kongresszus ezen túl elindítja a választási program készítését, melynek koordinálásáért, a szakmai-, társadalmi- és pártviták megszervezéséért a párt országos választási bizottsága a felelős – tartalmazza Lendvai javaslata.

Cél az újjászervezés

A kongresszusnak emellett meg kell majd határoznia a politikai menetrendet, el kell indítania a párt újjászervezését. A dokumentumtervezet szerint az MSZP értékeli az elmúlt éveket is. Leszögezi: az MSZP támogatottsága drámaian alacsony szinten van. A különlegesen nagy feladatot vállaló és különlegesen nehéz körülmények, éles politikai támadások között folytatott hétéves kormányzás elbizonytalanította a párt választóbázisát és kimerítette szervezeti erejét – írja Lendvai a dokumentumban. A pártelnök szerint megbomlott az a kettős szerep, amelynek ígéretével az MSZP 2002-ben és 2006-ban választást nyert; mindkétszer azzal vonzott magához széles társadalmi csoportokat, hogy egyszerre képes a jobboldal avítt eszmerendszerével szemben az ország modernizációjára és a munkájukból, nyugdíjukból élők napi biztonságának garantálására.

„Szavahihetőségi válság”

Az MSZP 2006-os választási győzelme után röviddel „súlyos szavahihetőségi válságba” került: a jelképpé vált őszödi beszéd és a politika egésze egyrészt (helyesen) szembesített a szociális kiadások, ígéretek és a költségvetési korlátok ellentmondásaival, (szintén helyesen) megfogalmazta a reformszándékokat, másrészt (helytelen túlzással) az előző ciklus teljesítményéből jót is, rosszat is mérlegelés nélkül kidobott az ablakon. Ezután az ellenzék és a megjelenő szélsőjobb a parlamenti demokrácia határait feszegetve folyamatos politikai válsághelyzetet igyekezett generálni, a szélsőséges csoportok erőszakos megoldásokat, romboló indulatokat eresztettek az utcára – szögezi le a dokumentum. A pártelnök hangsúlyozza, hogy ilyen körülmények között kellett volna a kormánynak helyreállítani a költségvetés stabilitását, elvégezni a szükséges reformokat, és közben – a tőle elvártaknak megfelelően – garantálni a szociális biztonságot és a köznyugalmat is. Az első feladatot a konvergenciaprogram végrehajtásával a kormány elvégezte, másik két feladatát – a modernizációt és a választók szociális biztonságát, zökkenőmentes mindennapjait – azonban nem tudta összeegyeztetni. Nélkülözhetetlenek voltak a reformok – mint például a nyugdíj- és az oktatási –, de a kormány modernizációs teljesítményét rontotta az egészségügyi reform felemás mérlege, és ennél is súlyosabban a reformpolitika módszere, mentalitása, felülről diktált jellege.

Nem voltak szövetségesek a reformokhoz

Lendvai szerint bár a reformok baloldali értékeket fogalmaztak meg, nem sikerült partnereket, szövetségeseket szerezni hozzájuk. A „reformretorika” gyakran kioktató hangja nem keltett rokonszenvet, nem sikerült a reformot „kormánydiktátumból” társadalmi üggyé tenni. Az MSZP továbbra is vállalja eddigi modernizációs karakterét, progresszív változtató szándékait és teljesítményét, a demokrácia iránti elkötelezettséget – hangsúlyozza a pártelnök javaslata, hozzátéve, hogy a szocialisták a jövőben változtatnak azon a magatartásukon, amellyel csak felülről, partnerek nélkül voltak képesek modernizálni.

Novemberben miniszterelnök-jelölt választás

A dokumentum kiemeli: az MSZP nem szűkíti, hanem bővíti eddigi programját, mert választ ad a baloldali szavazóbázis, a munkájukból és nyugdíjukból élők jogos biztonságigényére, aktuális szociális konfliktusaira, kialakítja a szolidaritás eszközrendszerét, ezzel erősíti baloldali karakterét. A kongresszus kimondaná a javaslat szerint, hogy az MSZP világossá teszi: a baloldal pártja, a baloldali emberek politikai otthona. Az MTI információi szerint a küldöttcsoportoknak véleményezniük kell a pártelnök javaslatát, és dönteniük kell a következő időszak politikai menetrendjéről is. Az egyik markáns alternatíva szerint a jövő évi költségvetés elfogadása után, novemberben tartana újabb kongresszust az MSZP, ahol az elnökség megújítása mellett döntenének az országos listáról, a miniszterelnök-jelöltről és a választási programról is.

(MTI)