A főigazgató kedden elmondta: az elmúlt napokban több olyan sajtóhír jelent meg, amely szerint Szegeden fuzáriumtoxin-fertőzés miatt kezelnek egy gyermeket, azonban ezt az orvos nem jelentette hivatalos úton. A hatályos jogszabályok szerint az élelmiszer-eredetű megbetegedést és annak alapos gyanúját is köteles az ezt észlelő orvos jelenteni, hogy az esetet ki lehessen vizsgálni, és feltárhassák az élelmiszerrel való összefüggést a további megbetegedések megelőzése érdekében. Szeitzné Szabó Mária rámutatott: csak a sajtóból értesültek a Csongrád megyei esetről, így amennyiben kimutathatóan élelmiszer okozta a betegséget, az orvost arra kérik, jelentse be a megbetegedéseket az egészségügyi hatóságnak és tájékoztatásul a hivatalnak. Szűts Péter, a szegedi beteg kislány kezelőorvosa a távirati iroda megkeresésére nem kívánt nyilatkozni az ügyről.
A Mébih hétfőn tanácskozást tartott az érintett hatóságok részvételével a fuzáriumfertőzéssel kapcsolatban, azonban a főigazgató szerint ennek nincsen köze a múlt héten megjelent sajtóhírekhez. Hangsúlyozta: a tanácskozást azért hívták össze, mert a hivatal kezdeményezésére a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) által végzett 2008. évi vizsgálatok során – amelyek keretében a fehérlisztből készült és az egészséges táplálkozásban szokásos termékek fuzáriumtoxin-tartalmát hasonlították össze – a vizsgált termékek 3 százalékában találtak határértéket meghaladó fuzáriumszennyeződést. A vizsgálatok szerint a fuzáriumtoxinok közül egyedül a dezoxinivalenol (DON) mennyisége haladta meg az Egészségügyi Világszervezet által megállapított eltűrhető beviteli szintet, ez a méreg azonban nem okoz hormonális elváltozást, és nem rákkeltő. A nagy mennyiségű DON-bevitel hányással, hasmenéssel járó panaszokat, állatoknál a takarmány visszautasítását váltja ki, és az állatkísérletekben fokozta a fertőzések iránti fogékonyságot.
A szervezetből hamar kiürül, kis mennyiségű fogyasztásánál nem észleltek hosszú távú, késői hatást. Szeitzné Szabó Mária kiemelte: az Egészségügyi Világszervezet az eltűrhető beviteli szintet a még nem hatásos szint századrészében állapította meg. Ez nagyon alacsony határérték, ezért fennáll a lehetősége, hogy a lakosság néhány százalékát érintheti az átlépése. A vizsgálatok az egészséges táplálkozásnál szokásos termékekben (gabonapelyhek, korpák, csírák, teljes kiőrlésű liszt) sem mutattak ki hormonhatású vagy daganatkeltő anyagot. A finomított gabonaipari termékekhez viszonyítva sem volt lényeges eltérés a kétféle terméktípus között. A főigazgató hangsúlyozta: a vizsgálatok eredménye alapján a magyar lakosság nincs veszélyben a fuzáriumfertőzés miatt, azonban mindenképpen megelőző lépéseket kell tenni a teljes élelmiszerláncban, hogy a lehető legalacsonyabb szintre szorítsák le a gabonatermékek mikotoxinszintjét.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.