A tervezet rögzíti a jelnyelv használatához fűződő jogokat, azaz a lehetőséget a jelnyelvi tolmácsszolgáltatásra, a nyelv tanulására, illetve az ismeretek kétnyelvű oktatás keretében történő elsajátítására. Utóbbiakhoz azonban további szakmai felkészülés kell. A feladatok ellátásához nélkülözhetetlen képesítések megszerzése, a tananyagok kidolgozása időbe telik, emiatt az erre vonatkozó rendelkezések csak 2017-ben lépnének hatályba – olvasható a cikkben. A Népszabadság szerint a szabályozás rendezi a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás finanszírozására vonatkozó szabályokat is, ami azt jelenti, hogy nem évenkénti pályázat, hanem állami garancia lenne arra, hogy a siket, nagyothalló, siketvak emberek meghatározott óraszámban térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatást, vagy egyéb speciális kommunikációs szolgáltatást vehessenek igénybe ügyintézéshez, kulturális eseményeken való részvételhez.
Az, hogy jelnyelvből mikortól tehető államilag elfogadott nyelvvizsga, valamint a nyelvpótlék kérdése további egyeztetéseket igényel, tudta meg a lap a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál (SZMM). Nyelvvizsgát ugyanis csak olyan tanfolyam elvégzését követően lehet tenni, ahol az oktatók legalább nyolcvan százaléka tanári diplomával rendelkezik – áll a cikkben.
Magyarországon jelenleg egyetlen főiskolán vagy egyetemen sincs jelnyelv szak, így nem is szerezhető tanári képesítés. Ahhoz tehát, hogy bevezessék a nyelvvizsgát, létre kell hozni a felsőoktatási rendszerben a jelnyelvi szakot, és be kell indítani a képzést.
(MTI/Népszabadság)
