A gazdasági minisztérium indoklása szerint idejétmúlt dolog szakképzettséget követelni, és egy rendelettel lehetővé tennék, hogy végzettség nélkül is föl lehessen venni bárkit pénztárosnak, cipő-, ruha-, gyümölcs-, zöldség-, pékárueladónak, vagy könyv-, újság-, papír-írószer-, és virágárusnak.
Az egyik áruházlánc már most kinyilvánította, hogy ettől függetlenül ezután is ragaszkodik majd a képzett munkaerőhöz. Sőt, részt vesznek a képzés szervezésében is, mert szerintük csak ez tudja garantálni a minőséget. „Szakképzett eladókkal kell rendelkezni ahhoz, hogy a vásárlók örömmel és elégedettséggel járjanak az adott egységbe” – közölte Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője. „Egyértelmű, hogy a szakképzésre szükség van, mert ez tudja biztosítani, hogy magas kiszolgálásban legyen része mindazoknak, akik vásárolnak az egységeinkben” – tette hozzá.
A Magyar Iparszövetség társelnöke elismerte, hogy vannak olyan területek, ahol nélkülözhetetlen az ötéves képzés, de szerinte egy péknek például elég lenne egy vagy két éven át tanulni a szakmát. Vadász György úgy véli, felül kell vizsgálni a szakképesítéssel kapcsolatos követelményeket, előírásokat, valamint az oktatási időtartamot is.
Az intézkedést még a kormányhoz közel álló szakszervezeti tömörülés is kritizálja. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) a bérek visszaszorításától tart, hiszen a munkáltatók ősztől a 87 ezer forintos szakképzett minimálbér helyett az általános, 71 500 forintos minimálbéren is alkalmazhatják dolgozóikat. Hernádvölgyi Andrea, az MSZOSZ alelnöke attól tart, hogy a munkáltatók hajlandók lesznek bárkit foglalkoztatni, aki minimálbérért vállalja a munkát.
Magyarországon jelenleg 580 ezren élnek kereskedelemből, ötezerrel kevesebben, mint a válság kirobbanása előtt.
(hírTV)
origo.hu
Budai Gyula feljelentette Toka tábornokot szolgálati visszaélés miatt
