Az idén április-júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 797 ezer, a munkanélkülieké 402 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 9,6 százalékot tett ki. Március-májusban a munkanélküliségi ráta 9,8 százalék, február-áprilisban 9,9, január-márciusban 9,7 százalék volt.
A május-júliusi időszakban a 15-64 éves népesség 61,8 százaléka, ezen belül a 15-61 évesek 64,4 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A 15-64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. május-júliusban átlagosan 3 millió 779 ezer volt, 83 ezer fővel elmaradt az egy évvel korábbitól. Az erre a korcsoportra számított 55,8 százalékos foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,1 százalékponttal csökkent.
A munkanélküliek létszáma 407 ezer fő volt május-júliusban, az egy évvel korábbinál 92 ezer fővel több. A munkanélküliségi ráta 9,7 százalékos értéke 2,2 százalékponttal haladta meg a 2008. azonos időszakit. A férfiak munkanélkülisége 2,8 százalékponttal, a nőké 1,5 százalékponttal nőtt. Az Eurostat által publikált, a regisztrációs munkanélküliségi adatok dinamikája alapján továbbvezetett harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapjában, júniusban az Európai Unió 15 régi országában átlagosan 9,0 százalék, az unió egészében 8,8 százalék, Magyarországon 10,0 százalék volt.
A munkanélküliek 18,9 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 25,5 százalékos munkanélküliségi ráta 6,2 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A 25-54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 8,8 százalék volt, 2 százalékponttal magasabb, mint 2008 május-júliusában. A munkanélküliek 42,6 százaléka egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség időtartama – a munkanélküliségi státusba történő intenzív beáramlás miatt – az egy évvel korábbinál 2,1 hónappal rövidebb, átlagosan, 16,7 hónap volt.
Év végére 10 százalék feletti munkanélküliséget várnak
Év végére már két számjegyű rátát jósolnak a romló makrogazdasági környezet miatt az elemzők. Barta György, a CIB Bank Zrt. vezető elemzője kifejtette: nyár elején az építőiparban, az idegenforgalomban és a mezőgazdaságban mindig nő a munkaerő iránti kereslet, amit mutat az is, hogy míg február-áprilisban 13 havi csúcsra, 9,9 százalékra szökött fel a munkanélküliségi ráta, addig április-júniusban 9,6 százalékra csökkent.
A szezonális hatás megszűnésével most újra emelkedik a mutató, május-júliusban elérte a 9,7 százalékot, amihez hozzájárul az is, hogy a munkaerőpiac egy kicsit mindig késve reagál a reálgazdasági folyamatokra. Barta György elmondta, várakozásaik szerint a következő hónapokban tovább romlik a helyzet, s decemberben már 10,1 százalék is lehet a ráta. Hozzátette, a romlás eddig is látszott, hiszen tavaly május-júliusban még csak 7,5 százalékos volt a magyarországi munkanélküliségi ráta.
Az elemző szerint a magyar adatok illeszkednek a nemzetközi trendhez, hiszen a munkanélküliség alakulása egész Európában hasonló, például a fő magyar felvevőpiacon, Németországban, illetve a térségben Lengyelországban is. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy véli, már szeptemberben 10 százalék körül lesz a ráta, majd 2010. január-februárban eléri a 11 százalékos csúcsot.
Ezt követően jövőre kissé mérséklődik a munkanélküliség, s 2010 hátralévő hónapjaiban 10,7 százalék körül alakul. Az elemző elmondta, a statisztikai hivatal által közölt adatok gyakorlatilag megegyeznek az általa várttal, s nincs meglepetés a folyamatokban. Suppan Gergely szintén úgy vélte, hogy a következő hónapokban részben a szezonális hatás megszűnésével, részben az iskolából kikerült új érettségizett és diplomás munkavállalók megjelenésével, részben pedig az újabb elbocsátások miatt folyamatosan nő a munkanélküliség, miközben a gyenge belső piac miatt nem nő a kereslet a dolgozók iránt.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
