Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta Ukrajna intenzív politikai lobbitevékenysége jelentősen felerősödött az európai uniós intézményekben. E lobbi egyik élharcosa a 2022 júliusában Hollandiában bejegyzett Stichting B4Ukraine (Business for Ukraine Foundation) alapítvány. A szervezet, melynek elnöke a korábban a USAID-nek is dolgozó Nezir Sinani, az elmúlt időszakban rendkívül hatékonyan dolgozott azon, hogy szigorúbb szankciókat harcoljon ki Oroszország ellen, kiemelten az energiaszektort célozva – áll a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében.

Kiterjedt lobbihálózat a szankciókért
A B4Ukraine kiterjedt ernyőszervezetként működik, több mint harminc ukrajnai és hatvan európai, illetve amerikai politikai lobbicsoportot fog össze, köztük a Razom We Standet és az Open Society Foundationst. Fő céljuk „elzárni Oroszország elől azokat a gazdasági erőforrásokat, amelyek lehetővé teszik a háború folytatását”, elsősorban az energiaellátás korlátozásával. Ennek érdekében nyomást gyakorolnak az orosz energiahordozókat vásárló tagállamokra, hogy máshonnan szerezzék be a szükséges termékeket.
A B4Ukraine és a Razom We Stand 2023 októberében nyílt levelet írt a belga kormánynak, hogy tiltsa meg az orosz cseppfolyós gázt (LNG) szállító tartályhajók fogadását, ezzel párhuzamosan pedig tüntetést szervezett a zeebruggei kikötőbe. Ezzel egy időben a francia elnöki hivatalnak, a spanyol miniszterelnökségnek, valamint a német kancellári hivatalnak is levelet küldtek, követelve az oroszországi LNG-hajók fogadásának és az orosz földgáz vásárlásának megszüntetését.
De Friedrich Merz német kancellárt is megkörnyékezték az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő, jelenleg nem működő Északi Áramlat gázvezetékek teljes felszámolását követelve. Ez azért is jelentős, mert a német kormányzó Kereszténydemokrata Unióban nemrég felmerült, hogy a háború lezárását követően újra kellene indítani a szállítást a vezetékeken.
Emellett az európai intézményektől az orosz fosszilis és nukleáris energiahordozók importjának végleges betiltását követelik az unióban.
(Igaz, a jelenleg tárgyalt, 18. szankciós csomagba végül nem került be ez a pont, aminek hátterében az állhat, hogy a nyugat-európai és az orosz nukleáris ipar nagymértékben összefonódott, számos közös fejlesztés zajlik a nyugat-európai és orosz nukleáris vállalatok között.)