Gőzerővel nyomul Brüsszelben az ukrán energialobbi

Az orosz energiahordozók európai behozatalának teljes betiltása nem feltétlenül a brüsszeli vezetők fejéből kipattant ötlet, sokkal inkább ukrajnai lobbicsoportok intenzív nyomásgyakorlásának hatása – mutatott rá legutóbbi jelentésében a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Mint írták, az ukrajnai kötődésű szervezetek befolyása annyira megnőtt az utóbbi években, hogy javaslataik szinte teljes egészében bekerültek az Oroszország elleni új szankciók tervezetébe. Bár az intézkedések Moszkvát célozzák, aránytalanul nagy terhet rónak Magyarországra és Szlovákiára, azokra a tagállamokra, melyek fenntartásokkal kezelik Ukrajna hadászati és pénzügyi támogatását, valamint az EU-csatlakozását.

Nyomul az ukrán energialobbi Forrás: Pixabay

Nyomásgyakorlás a nyilvánosság erejével

A B4Ukraine nem riad vissza a markáns kiadványoktól és kampányoktól sem, melyekkel a cégeket és kormányokat célozzák meg. Olyan címekkel, mint az „Unfinished Business”, „Business of Leaving” és „Business of Staying”, azt állítva, hogy az Oroszországgal gazdasági kapcsolatban álló cégek tulajdonképpen részt vesznek a háború finanszírozásában, és „bűnrészessé válnak háborús bűnökben” az oroszországi adófizetéseik révén. Ezek a nyomásgyakorló akciók arra kényszerítik a vállalatokat, hogy akár súlyos veszteségek árán is számolják fel oroszországi jelenlétüket.

Ezen akcióknak az eddigi csúcspontja a 2025. június 11-én Chicagóban, a Global Consumer Goods Forum ülésén megtartott demonstráció volt, amelyen az ukrán kormánypropaganda által „az orosz háború nemzetközi szponzorainak” kikiáltott vállalatok, a Mondelez, a PepsiCo, a Mars, a P&G és a Nestlé vezetőit szólították fel, hogy vonuljanak ki Oroszországból.

A szervezet tehát a nyilvánosság erejét használja fel a lobbizásra, akcióit és állításait széles körben átveszik az uniós tagállamok újságjai és a nemzetközi hírügynökségek, ezzel hitelességet kölcsönözve a lobbicsoport tevékenységének. Konkrétan követelték az Északi Áramlat gázvezetékek felszámolását, és nyílt levelekben szólították fel a kormányokat az orosz LNG-tartályhajók fogadásának és az orosz földgáz vásárlásának beszüntetésére.

A B4Ukraine és tagszervezetei lobbierejének ékes bizonyítéka éppen a 18. szankciós csomag tervezete, amelyet az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és az EU külpolitikai főképviselője, Kaja Kallas 2025. június 10-én ismertetett. A csomag számos olyan intézkedést tartalmaz, melyeket a B4Ukraine is szorgalmazott, különösen az orosz energiaszektorra vonatkozóan:

• Megakadályoznák az Északi Áramlat 1. és 2. gázvezeték újbóli üzembe helyezését.
• Megtiltanák az orosz nyersolajból harmadik országban feldolgozott finomított termékek behozatalát.
• Levinnék az olajárplafont a hordónkénti 60 dollárról 45 dollárra.
• További 77 tartályhajót vennének fel az árnyékflotta listájára.

 

Súlyos gazdasági következmények

Ezen intézkedések jelentős gazdasági kihívások elé állítanak több uniós tagállamot, melyek továbbra is nagyban függenek az orosz fosszilis energiahordozóktól. Oroszország még 2024-ben is az unió második legnagyobb földgázbeszállítója volt. Ausztria tavaly a vezetékes földgáz kilencven százalékát Oroszországból szerezte be, és számos más tagállam is jelentős mennyiségű orosz energiaterméket vásárol. Ezeknek az országoknak drágább források után kell nézniük a szankciók elfogadása esetén.

Annak ellenére, hogy az intézkedések komoly gazdasági következményekkel járhatnak, eddig mindössze két érintett ország – Magyarország és Szlovákia – jelezte nyilvánosan egyet nem értését a bizottság kezdeményezésével. A többi ország – az ukrán befolyásnak engedve – saját érdekei ellenére is kész támogatni a javaslatot, ami jól mutatja a B4Ukraine lobbitevékenységének sikerét a német, görög, belga, francia, spanyol, holland, osztrák, olasz, ciprusi és máltai döntéshozók meggyőzésében.

A bizottság kitart hosszú távú eszkalációs stratégiája mellett, aminek célja az Oroszországra nehezedő nyomás fokozása a szankciók révén. Ursula von der Leyen EB-elnök kijelentette: „Európának fokoznia kell a nyomást Oroszországon, hogy biztosíthassa a valódi tűzszünetet, hogy végre tárgyalóasztalhoz ültesse Oroszországot, és véget vethessen ennek a háborúnak. A szankciók ennek érdekében elengedhetetlenek.”