– A napokban zárult a Voks 2025-höz kapcsolódó energetikai országjárás, amelyen Hortay Olivérrel, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetőjével, és Tóth Máté energiajogásszal országszerte több állomáson tájékoztatta a lakosságot a jelenlegi energiapolitikai helyzetről. Mit tapasztalt, mi érdekli igazán az embereket ebben a témakörben?
– Az egyik legnagyobb tanulság az, hogy az emberek igenis érdeklődnek nemcsak az energetika, hanem az energiapolitika iránt is. Szeretnék tudni, hogy az a zűrzavar, amelyet ma Európában látunk, igaz-e, és ha igen, akkor mi a kormány narratívája. Lesz-e gáz Magyarországon, tudjuk-e biztosítani az áramellátást, mi lesz az európai versenyképességgel? Pont azokban az energiapolitikai témákban kérdeztek bennünket a résztvevők az előadások után, amelyek az országjárás apropóját adták.

Fel akartuk hívni a figyelmet arra, hogy az orosz energiahordozók teljes embargója, amelyet a brüsszeli vezetés véleményünk szerint amiatt tervez, mert a magyar kormány Ukrajna uniós csatlakozásáról kikéri az emberek véleményét, milyen hatásokkal jár.
– Mi lehet a szankciók kimenetele?
– Érinti a rezsicsökkentést és a magyar vállalatok versenyképességét. Az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy még 2027 előtt, az orosz energia végleges betiltását megelőzően is, vámpolitikai, kereskedelmi eszközökkel megdrágítsa az energiahordozókat. Az erről szóló brüsszeli rendelettervezetet a héten mutatták be.
– Jelen politikai helyzet mindenképpen ebbe az irányba mutat, és felmerülhet a kérdés: miért érdeke a brüsszeli vezetőknek az, hogy leromoljon az általuk képviselt gazdaság versenyképessége és a lakosság életminősége?
– Egy biztos, hogy nem az európai emberek és vállalkozások érdekében cselekednek, hiszen valóban drasztikus áremelésekkel találkozunk majd, ha ez az intézkedés megvalósul. Röviden: a gáz esetében több mint negyven százalék volt az orosz import aránya a háború előtt. Erről visszaesett tavalyra 19 százalékra, ami még mindig hatalmas arány, tekintettel arra, hogy ezzel is a második legnagyobb beszállító Oroszország.
Ukrajna kitiltotta területéről az orosz gázszállítást, így idén várhatóan 13 százalékra esik tovább az érték, és erre jönnének még az embargós intézkedések. Amennyiben nem érkezik csővezetéken orosz gáz, akkor pedig csak az LNG áll rendelkezésre, ez a piac pedig döntően amerikai kézben van. Az elmúlt időszakban megháromszorozódott az onnan Európába érkező cseppfolyós gáz mennyisége.
Az LNG globális termék, a piacát pedig egy nagy geopolitikai szereplő uralja. Az európai és az ázsiai országok is versenyeznek érte, emiatt az árak felszöknek, ha itt földgázhiány alakul ki. Ebből a szempontból az Egyesült Államoknak biztosan nincsen ellenére, hogy piacot találnak a terméküknek. Tehát Európa nem forrást bővít, hanem függőséget cserél függőségre: oroszt amerikaira. Eközben pedig valószínűleg Kínának is jól jön, hogy az EU nem tud talpra állni.