A felsőoktatás minőségi fejlesztését sürgeti az Akadémia

Egyre határozottabban a felsőoktatás minőségi fejlesztésére kell összpontosítani, ez nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy az intézmények a nemzetközi versenyben helytálljanak, az általuk kiadott diplomák munkaerő-piaci értéke nőjön, kutatási teljesítményük javuljon – fejtette ki közös állásfoglalásában a Magyar Tudományos Akadémia és több felsőoktatási szervezet hétfőn.

MNO
2009. 09. 14. 15:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A felsőoktatás rendszerváltás utáni mennyiségi növekedése társadalmilag fontos és szükséges változás volt, ez az expanzív szakasz lezárult, és egyre határozottabban a minőségi fejlesztésre kell összpontosítani. Ez nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy az intézmények a nemzetközi versenyben helytálljanak, az általuk kiadott diplomák munkaerő-piaci értéke nőjön, kutatási teljesítményük javuljon, és így eredményesen járuljanak hozzá a magyar társadalom fejlődéséhez. E tekintetben a felsőoktatás és az Akadémia céljai és feladatai közösek, elérésében és teljesítésében különböző formákban szorosan együttműködnek – tartalmazza a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács és a Nemzeti Bologna Bizottság elnökeinek közös állásfoglalása.

Megállapították, hogy a minőség- és teljesítményelv érvényesítésének meghatározóan fontos feltétele, hogy az állami finanszírozásban a hallgatói létszámra épülő normatívák mellett fokozatosan tovább növekvő, meghatározó szerepet kapjon a minőség- és teljesítményalapú támogatás.

A Magyar Rektori Konferencia kezdeményezésére javasolják – és a testületek nevében vállalják – a minőség- és teljesítményértékelés szempontjainak közös kidolgozását részben szakmai sajátságokra épülő differenciált formákban. Javasolják továbbá, hogy ezek alapján az intézményekben – kari, intézeti, tanszéki, kutatóhelyi szintű ön- és külső értékelést követően – kiválósági helyek cím odaítélésére kerüljön sor. Egy intézmény egésze akkor kapja meg a törvényben is megnevezett „kutatóegyetem” címet, ha kiválósági egységei az intézmény többségét adják. Kitérnek arra is, hogy a kutatóegyetemek, kiválósági helyek finanszírozása többletforrásokat igényel. Olyan többletforrásokat, amelyek előre meghatározottan, folyamatosan, stratégiai elgondolások mentén és nem esetileg biztosítanak. Ebben számítanak az Országgyűlés teljes körű támogatására – írták.

Hiller István oktatási miniszter a Budapesti Gazdasági Főiskola tanévnyitóján a legkiválóbb felsőoktatási intézmények, műhelyek kiemelt támogatására minőségalapú pályázati rendszer kialakítását kezdeményezte. „Meg kell teremteni azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy ezeket az intézményeket 3-5 évig kiemelten és preferáltan finanszírozzák” – mondta akkor. Hozzátette: a pontos feltételrendszert a Magyar Rektori Konferenciával, a Felsőoktatási Kerekasztallal, szakmai és civil szervezetekkel, érdekvédelmi tömörülésekkel együtt szándékozzák kidolgozni.

(MTI)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.