A felsőoktatás minőségi fejlesztését sürgeti az Akadémia

Egyre határozottabban a felsőoktatás minőségi fejlesztésére kell összpontosítani, ez nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy az intézmények a nemzetközi versenyben helytálljanak, az általuk kiadott diplomák munkaerő-piaci értéke nőjön, kutatási teljesítményük javuljon – fejtette ki közös állásfoglalásában a Magyar Tudományos Akadémia és több felsőoktatási szervezet hétfőn.

MNO
2009. 09. 14. 15:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A felsőoktatás rendszerváltás utáni mennyiségi növekedése társadalmilag fontos és szükséges változás volt, ez az expanzív szakasz lezárult, és egyre határozottabban a minőségi fejlesztésre kell összpontosítani. Ez nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy az intézmények a nemzetközi versenyben helytálljanak, az általuk kiadott diplomák munkaerő-piaci értéke nőjön, kutatási teljesítményük javuljon, és így eredményesen járuljanak hozzá a magyar társadalom fejlődéséhez. E tekintetben a felsőoktatás és az Akadémia céljai és feladatai közösek, elérésében és teljesítésében különböző formákban szorosan együttműködnek – tartalmazza a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács és a Nemzeti Bologna Bizottság elnökeinek közös állásfoglalása.

Megállapították, hogy a minőség- és teljesítményelv érvényesítésének meghatározóan fontos feltétele, hogy az állami finanszírozásban a hallgatói létszámra épülő normatívák mellett fokozatosan tovább növekvő, meghatározó szerepet kapjon a minőség- és teljesítményalapú támogatás.

A Magyar Rektori Konferencia kezdeményezésére javasolják – és a testületek nevében vállalják – a minőség- és teljesítményértékelés szempontjainak közös kidolgozását részben szakmai sajátságokra épülő differenciált formákban. Javasolják továbbá, hogy ezek alapján az intézményekben – kari, intézeti, tanszéki, kutatóhelyi szintű ön- és külső értékelést követően – kiválósági helyek cím odaítélésére kerüljön sor. Egy intézmény egésze akkor kapja meg a törvényben is megnevezett „kutatóegyetem” címet, ha kiválósági egységei az intézmény többségét adják. Kitérnek arra is, hogy a kutatóegyetemek, kiválósági helyek finanszírozása többletforrásokat igényel. Olyan többletforrásokat, amelyek előre meghatározottan, folyamatosan, stratégiai elgondolások mentén és nem esetileg biztosítanak. Ebben számítanak az Országgyűlés teljes körű támogatására – írták.

Hiller István oktatási miniszter a Budapesti Gazdasági Főiskola tanévnyitóján a legkiválóbb felsőoktatási intézmények, műhelyek kiemelt támogatására minőségalapú pályázati rendszer kialakítását kezdeményezte. „Meg kell teremteni azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy ezeket az intézményeket 3-5 évig kiemelten és preferáltan finanszírozzák” – mondta akkor. Hozzátette: a pontos feltételrendszert a Magyar Rektori Konferenciával, a Felsőoktatási Kerekasztallal, szakmai és civil szervezetekkel, érdekvédelmi tömörülésekkel együtt szándékozzák kidolgozni.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.