Korózsnak öröm és kihívás is az élettartam növekedése

Egyszerre siker és kihívás, hogy a születéskor várható élettartam egyre nő, ám a magyar társadalom nincs felkészülve az ezzel járó társadalmi és gazdasági kihívásokra – hangoztatta a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára pénteken Budapesten, amikor újságírók előtt ismertette az idősügyi nemzeti stratégia főbb célkitűzéseit.

Korózs Lajos elmondta, hogy a 25 évre szóló, a jövő héten a parlament elé kerülő stratégia megalkotását egyebek mellett az indokolta, hogy a magyar társadalomban, ahogy Európa más országaiban is, egyre nő az idősek aránya, és életminőségük is javul.

Az államtitkár szerint „nemcsak pénzkérdés, hanem szemléleti kérdés” is az idősügy. Arról beszélt, hogy a 65 évesnél idősebbek társadalmi, foglakoztatási lehetőségei az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak, ezért szerinte paradigmaváltásra is szükség van.

Korózs Lajos szerint sokak fejében még mindig fekete kendős, magányosan filmsorozatokat néző asszonyok jelennek meg, amikor az idősekről esik szó, pedig a nyugdíjasok közül sokan aktív életet élnek, és idősen váltják valóra korábbi terveiket.

A stratégia egyebek mellett rögzíti, hogy az időskorúak nem egyetlen homogén, hanem olyan heterogén csoportot alkotnak, amelyet „erőforrásként kell kezelni”. Mint írták, az idősödés pozitív felfogásának érvényre juttatásához szükséges az időskorúak aktivizálása, erőforrásaik beépítése a szolgáltatórendszerek működtetésébe.

Korózs Lajos elmondta: Magyarországon egyre többen érik meg századik évüket, számuk ma már 1100 felett van, míg a 90 év felettiek számát 35 ezerre becsülik. A születéskor várható élettartam a férfiaknál 69, a nőknél 77 év, a 65 éven felüliek 38 százaléka férfi, 62 százaléka nő.

A stratégiában ismertetett adatok szerint a születéskor várható élettartam a férfiaknál 6,6, a nőknél pedig 4,5 évvel marad el az európai uniós átlagtól. A dokumentum szerint a legdinamikusabban a 80 évesnél idősebbek korcsoportja növekszik.

Korózs Lajos szerint a stratégia célja nemcsak az, hogy az idős emberek egészségben eltöltött éveik számát növeljék, hanem az is, hogy a munkaerőpiacon tudjanak maradni, és aktívan részt tudjanak venni a társadalmi, kulturális és civil életben.

Az államtitkár úgy látja, ma Magyarországon nem az idősek „szegénységi kockázata” a legnagyobb baj, hanem az inaktivitás. Utalt arra, hogy ha valaki egyszer kilépett a munkaerőpiacról, nehezen tud újra munkába állni.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2034-ig szóló stratégiát hároméves ciklusokra bontották, ezzel az volt a céljuk, hogy az akciótervek készítését a négyéves kormányzati időszakokon át tudják folytatni.

Korózs Lajos kérdésre azt mondta, hogy a most parlament elé kerülő stratégia teremtheti meg egy későbbi idősügyi törvény elfogadását.

Somorjai Ildikó szociológus a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, hogy az idősügyi stratégia, amelyet az Országgyűlés szakbizottsága korábban egyhangúlag támogatott, „értékkötelezett, de pártsemleges, és így bármelyik párt számára vállalható”.

(MTI)