Pokorni: A közoktatást drámai módon érinti az elvonás

Pokorni Zoltán szerint biztos, hogy a jövő évi büdzsében az oktatás a megszorított területek közé tartozik majd, s a költségvetési hiányt jelentős részben az oktatásra terheli a kormány. A fideszes politikus az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, erre utal, hogy már idén 40-48 milliárdos maradványképzési kötelezettséget írt elő a tárca felsőoktatási intézmények számára.

MNO
2009. 09. 04. 5:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ez azt jelenti, hogy vagy kockáztatnak az egyetemek, és egy óriási kifizetetlen „számlatömeggel” fordulnak a következő évre, bízva abban, hogy a most zárolt pénz elkölthető lesz, vagy leállnak a fejlesztések, és jelentősen visszafogják működési kiadásaikat. A közoktatást drámai módon érinti az önkormányzatoknál tervezett 120 milliárd forintos elvonás, így akár 40 milliárddal lehet kevesebb a tanórán kívüli foglalkozások finanszírozása – mondta.

Korlátoznák a napközi, a tanulószoba, az egyéni fejlesztés, a szabadidős programok finanszírozott időkeretét, felfüggesztenék a pedagógus-továbbképzés támogatását. Az önkormányzatok már ma is erejükön felül vállalnak szerepet a finanszírozásban, az elvonás pedig végképp ellehetetleníti őket. Az alapműködésre nem jut majd, további intézmény-összevonásoktól, pedagóguselbocsátásoktól lehet tartani, ahol ez még egyáltalán lehetséges – jegyezte meg. Pokorni Zoltán azt mondta: rossz az irány, az iskolának nem kisebb szerepet kellene vállalnia, hanem nagyobbat, egyre nagyobb szükség van az iskolára, mint közösségformáló-kultúraközvetítő térre.

Kiemelte: a roma gyerekek oktatása terén igen kevés intézkedés történt az elmúlt években. Az a tapasztalata, hogy a felzárkóztató programok „túl nagyok”, s a felülről vezérelt megoldások helyett kicsi, a helyi igényekhez igazodó intézkedésekre van szükség. A szakpolitikus a felzárkóztatás egyik legjobban működő, lehetséges modelljeként említette az egésznapos iskolát, amikor a teljes napot egyetlen pedagógiai szakaszként kezelik. Így több idő juthat a személyiség- és képességfejlesztésre, felzárkóztatásra, testnevelésre, idegen nyelv oktatásra, s a házi feladatot is megírják a gyerekek.

A modell választható lenne, alkalmazását kiegészítő normatívával ösztönöznék. A nevelőiskola csak így erősödhet meg – mutatott rá. Az Orbán-kormány volt oktatási minisztere a pedagógusok helyzetének javítására a pedagógus-életpályamodellt látta megoldásnak. Ennek keretében – mint mondta – a közalkalmazotti keretek között speciális jogállást kell teremteni, speciális előmeneteli lehetőséggel. A jó minőséget, nagyobb teljesítményt, a szakmaiságot jobban kell honorálni, s ideális cél az, hogy a pedagógusok javadalmazásában elérjék a diplomás átlagbért. Ma a pedagógusok alig 12 százaléka 30 év alatti, egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára ez a pálya, aminek nemcsak az alacsony jövedelem, hanem a presztízs és a szakmai karrierkép hiánya is oka lehet.

Hároméves gyakornoki idő után hatévente lépnének előre a pedagógusok egy minősítési folyamatot követően, s ez magasabb fizetési kategóriába lépést is jelentene – utalt az életpályamodell részleteire. Pokorni Zoltán szerint központilag kellene garantálnia a költségvetésnek a pedagógusok bérét, juttatásait, hogy ez ne legyen az adott önkormányzat helyzetének függvénye. Kétféle pedagógus lenne: állami és önkormányzati alkalmazású, s az államilag finanszírozott státuszok mellett az önkormányzatok is alkalmazhatnának tanerőt. A szakpolitikus – mint mondta – a fejkvóta-alapú finanszírozást csoportalapú finanszírozással váltaná fel, amely intézménytípustól, feladatfajtától, településtől függően eltérő lehetne. Terveik között szerepel, hogy a pedagógusok 8-10 évente fél-egyéves „pihenőidőt” kapjanak, ezalatt oktatói munkát nem kellene végezniük, képezhetnék magukat, s bekapcsolódhatnának a szakmai fejlesztésekbe.

Ennek költségvetési vonzata évente mintegy 15 milliárd fortint lenne. A felsőoktatás területén visszaállítanák a kismamák felsőoktatási tanulmányainak támogatását – ők nemcsak a nappali, államilag finanszírozott formában, hanem a többi képzési típusban is ingyenesen tanulhatnának. Pokorni Zoltán szerint a többciklusú képzést meghonosító Bologna-folyamat erőltetett bevezetése nagyon sok kérdőjelet hagyott maga után. A rohamtempóban elkészített szakengedélyeket újra kell gondolni, mint ahogy az osztott és osztatlan képzés arányait is. A pedagógusképzésnél joggal vethető fel az osztatlan képzés lehetősége, mint ahogy lehetne osztott jogászképzést is csinálni. Kiemelt fontosságú az elitképzés színvonalának és kereteinek garantálása – hangsúlyozta. Kiemelte: minél előbb vissza kell állítani, hogy két tárgyból emelt szintű érettségi legyen a felsőoktatásba való belépés feltétele, a jelenlegi helyzet egyrészt nem igazságos, nincs egységes sztenderd, másrészt nem ösztönöz a több tanulásra. Az államilag finanszírozott keretszámokról azt mondta, szakítani kell azzal a kormányzati gyakorlattal, hogy évről évre csökkentik a felvehető hallgatók létszámát.

A politikus felére-harmadára csökkentené a pedagógusképzés számait, s növelné a mérnökképzés és a természettudományos képzés keretét. Az egyetemek PPP-szerződéseiről azt mondta, hogy a dokumentumok és az intézmények gazdasági helyzetének áttekintése után fel kell tenni a kérdést, hogy azok milyen eséllyel tárgyalhatók újra. Nemcsak az intézmények egyre növekvő terhe jelent kényszert, hanem a tisztázatlanság is, a szerződések ugyanis sokszor nem térnek ki arra, mi lesz húsz év múlva az ingatlanok sorsa – hívta fel a figyelmet.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.