Kocsis István: „Ha nincs gázolaj, leáll a motor”

A BKV vezérigazgatója szerint a cég anyagi helyzetét csak spórolással nem lehet megoldani, mert a fő probléma az alulfinanszírozottság; a megrendelő nem tudja kifizetni a szolgáltatást. Kocsis István erről az MTI-nek adott interjújában beszélt, rámutatva arra: ez az alulfinanszírozottság okozza a BKV „hihetetlenül nagy”, 3 milliárd eurós (810 milliárd forintos) belső eladósodottságát.

Kinevezte a BKV a nyáron végkielégítési botrányba került humánpolitikai igazgatójának utódját; Juracsik Zoltán 1,2 millió forintot fog keresni, végkielégítés nem illeti meg – közölte a BKV pénteken az MTI-vel.

Véleménye szerint a BKV gazdálkodása nagyon feszes, mivel a csaknem 130 milliárd forintnyi idei költségből reálisan mintegy 25 milliárd forint esetében lehet a menedzsmentnek mozgástere. Hozzátette, hogy a holdingszerű struktúrával 4-5 milliárd forintot lehetne évente megspórolni. Mint mondta, ebből is látszik, hogy a BKV működése kapcsán tapasztalható évi 20-30 milliárdos hiány takarékossági intézkedésekkel nem tüntethető el. „Nincs olyan átszervezési filozófia, olyan megtakarítási potenciál, ami ekkora összegű megtakarítást eredményezne” – közölte, hangsúlyozva: a BKV-nak tőkére van szüksége és stabil finanszírozásra az eszközök megújításához. A vezérigazgató szerint ennek egyik alapfeltétele egy olyan törvény vagy jogszabály megalkotása, amely világosan meghatározza: hogyan jut a megrendelő ahhoz a pénzhez, amelyből a megrendelt szolgáltatást kifizeti. Ez a reguláció – amely uniós direktívaként már létezik – biztosítja azt, hogy a bevételekkel nem fedezett, indokolt költségeket a megrendelő meg tudja téríteni. Ez ma nincs így, ezért van ilyen helyzetben a BKV – fűzte hozzá. Megjegyezte: a BKV-nak mindegy, hogy ez mekkora részben állami, mekkora részben fővárosi vagy egyéb forrásból származó pénz.

„A vizsgálatok még nem fejeződtek be”

Arra a kérdésre, hogy a BKV megkaphatja-e az állami garanciát a korábban a kormánytól kért 30 milliárd forint hitel felvételére, Kocsis úgy válaszolt: a kormány elvárása az volt, hogy a cég „tegyen rendet a saját háza táján”. A BKV ezen dolgozik, hiszen lefolytatta azokat a vizsgálatokat, amelyek rámutattak a visszásságokra, és amelyek eredményeként több feljelentés született a végkielégítések, tanácsadói szerződések ügyében, s meghatározta azt a 48 szerződést is, amelyek esetében megítélése szerint kár érte a céget – hangsúlyozta. Kitért arra, hogy a vizsgálatok még nem fejeződtek be. A társaság biztosította a transzparenciát és a belső ellenőrzés által készített vizsgálati anyagokat szabadon elérhetővé tette a honlapján. Ugyanígy nyilvánosságra hozta a jelenleg hatályos, illetve a 2006. január 1-je óta kötött tanácsadói szerződések listáját, értékhatár nélkül.

Kocsis: Ha nincs gázolaj, leáll a motor

Ezen felül elkészítették a BKV 15 évre szóló finanszírozási tervét, valamint az eszközpark megújítására vonatkozó beruházási terveket, ezeket a tulajdonos fővárosi önkormányzat hamarosan a kormány asztalára teheti – mondta Kocsis István, hozzátéve: ezen eredmények tükrében arra számítanak, hogy meg fogják kapni a garanciát. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a 30 milliárd forintos hitel 2010 végéig biztosítja a működőképességet, de hosszú távon nem oldja meg a BKV anyagi gondjait, csak egy „likviditási lyukat töm be”. A hosszú távú megoldást a – már említett – törvény vagy jogszabály megalkotása jelentené. Kocsis arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha nem kapják meg a pénzt, azt mondta: „ha nincs gázolaj, leáll a motor”. Közölte ugyanakkor, hogy nem erre készülnek, mert a BKV a régióban közel 1,5 milliárd utast szolgál ki évente, ezért a cég működése országos érdek.

Fontos a járműpark megújítása

A vezérigazgató a járműpark megújítását a finanszírozás stabilitásával egyenértékű feladatnak nevezte, mivel az infrastruktúra jelentős részénél óriási összegeket kellene arra fordítani, hogy a szakma által elvárt színvonalat biztosítani tudják. Ha a finanszírozás biztosítása mellett a fejlesztésre szintén megkapják a forrásokat, akkor közlése szerint megindulhat a járműpark korszerűsítése is; ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a BKV magasabb színvonalon szolgáltasson. Kocsis hangsúlyozta, hogy lehet és kell is a BKV utazóközönségének a körét bővíteni, de ehhez a közösségi közlekedés versenyképességének a javítására van szükség. Ennek érdekében pontos, gyors, kiszámítható, tiszta és környezetbarát szolgáltatást kell nyújtani, amihez viszont pénz kell. A BKV holdingszerűvé alakításával kapcsolatban a vezérigazgató megjegyezte, hogy több tanulmány is készült, ezek alapján próbálnak felvázolni egy ütemtervet, amely szerint 2-3 év múlva térhetnének át erre a cégstruktúrára.

Prémiumot csak konkrét feladat elvégzése után fizetnek

Megkezdődtek az év végén lejáró kollektív szerződésről a tárgyalások, Kocsis István közlése szerint jelen helyzetben a BKV törekvése az, hogy költségtakarékosan rendezzék a kérdést. Úgy vélte, a munkahely megtartására és a cég stabilitására kell összpontosítani. Az elmúlt hónapokban kipattant végkielégítési botrányokkal kapcsolatban közölte: már kidolgozták a premizálás és a szerződéskötés új rendszerét, amely jelenleg a fővárosi önkormányzat asztalán van, de a BKV-n belül már e szabályok keretei szerint dolgoznak. Mint hozzátette, az új szabályok értelmében a felső vezetőknél áttérnek a határozatlan idejű szerződésekre, a munka törvénykönyvéhez igazítva maximalizálják a lelépési pénzek összegét, és folytatják a tavaly ősszel – az ő belépésekor – bevezetett gyakorlatot, amely szerint prémiumot csak konkrét feladatok és teljesítményértékelés alapján fizetnek.

(MTI)